Fontos változás élesedik rengeteg magyar bankszámláján: jön a rendkívüli végrehajtási rendelet

Megkeresésünkre a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) közölte: a Kriptotörvényhez kapcsolódó részletszabályok, azaz az SZTFH elnöke által kiadásra kerülő végrehajtási rendelet véleményezési szakaszban van. Ezt követően annak szövegét a hatóság minden, a véleményezésben érintett szervezet észrevételeit figyelembe véve fogja véglegezni.

A Pénzcentrum többször is foglalkozott azzal, hogy júliustól új fejezet kezdődött a kriptopiacon, az úgynevezett MiCA-rendelet (1114/2023/EK) szabályai irányadóak Magyarországon és a többi uniós tagállamban. A MiCA-rendelet - Markets in Crypto Assets - egy olyan szabályozás, amelyet az Európai Unió hozott a kriptovaluták, és a kriptovalutával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó entitások kezelésének és felügyeletének szabványosítására.

Ennek természetesen gyakorlati következményei vannak. Pajor Dávid ügyvéd a Pénzcentrum érdeklődésére elmondta: a hazai Kriptotörvény (2024. évi VII. törvény) júliustól teljes körűen hatályba lépett. Ettől az időponttól kezdve a kriptoeszközökre vonatkozó szolgáltatásokat kizárólag a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyével lehet nyújtani.

Ez a jogszabály egyértelmű jogi keretet kíván biztosítani a digitális eszközökkel kapcsolatos tevékenységekhez, beleértve a kriptovalutákat, tokeneket és stablecoinokat, és miként fentebb szó volt róla, 2025. július 1-én lépett hatályba a tagállamokban. Abban a tekintetben is változásról beszélhetünk, hogy a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók felügyeleti hatósága júliustól nem az MNB, hanem a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.

Ami a szolgáltatásokat illeti:

• kriptoeszköz-váltás;
• letéti, vagy tárcaszolgáltatás;
• kriptoeszköz kibocsájtása;
• kriptoeszköz tanácsadás

A validálási kötelezettség – melynek célja az átváltásban részt vevő ügyfél és az ügylet azonosításának eredményes elvégzése – kérdésében azonban továbbra sem kerültek a részletszabályok meghatározásra. A 2023/1113/EU rendelet alapján Magyarország beemelte – a 2025. évi LXVII. törvénnyel – a hazai szabályozásba a kriptoeszköz-átváltások validálásának kötelezettségét is.

Ami nagyon fontos, az ennek megszegésével végzett kriptoeszköz-váltás a Büntető törvénykönyv 408/A. § (validálási kötelezettség megsértésével kriptoeszköz-átváltási szolgáltatási tevékenység végzése) és 394/A. § (jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevétele) szerint bűncselekménynek minősül.

Már véleményezés alatt van a rendelet

A Pénzcentrum megkeresésére az SZTFH hangsúlyozta: a Büntető törvénykönyv szabályainak és a törvényi kivételeknek a megalkotására az SZTFH nem rendelkezik hatáskörrel, a hatóság feladatkörébe kizárólag a kriptoeszköz átváltást validáló szolgáltatók engedélyezése és nyilvántartása tartozik.

Ami a Kriptotörvényhez kapcsolódó részletszabályokat illeti, azaz az SZTFH elnöke által kiadásra kerülő végrehajtási rendelet, már véleményezési szakaszban van, ezt követően annak szövegét a hatóság minden, a véleményezésben érintett szervezet észrevételeit figyelembe véve fogja véglegezni. A hatóság által megalkotott végrehajtási rendelet előírásait a kihirdetését követő 60. naptól kell alkalmazni. Ez az időintervallum a piaci szereplők számára elegendő időt biztosít a vonatkozó részletszabályok megismerésére és a felkészülésre, azaz az érintettek megfelelő ismerettel fognak rendelkezni a nyilvántartásra, valamint az eljárási rendre vonatkozó rendeleti szabályok megismerésére és alkalmazására.

Az SZTFH február óta folyamatosan nyomon követte az auditori szerződések számának alakulását. Az adatok alapján indokolttá vált az SZTFH fellépése, így a szerződéskötési határidőre vonatkozóan minden, a kiberbiztonsági auditban érintett szervezetet személyre szóló küldeményben emlékeztettünk a jogszabályokban előírt feladataira. Emellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen írott és online felületeken, cikkek, interjúk, nyilatkozatok és sajtóközlemények sorozatával is felhívtuk a figyelmet a határidő közelségére.  Ennek is köszönhetően az auditorok által közölt júliusi adatokhoz képest az augusztusi adatokban hatalmas növekedés következett be.

Összességében megállapítható, hogy csak augusztus hónapban közel ugyanannyi szerződést kötöttek az érintett szervezetek, mint előtte egész évben összesen. A szerződéskötésre kötelezett cégek több mint 80 százaléka eleget tett törvényi kötelezettségének.

Jelentős változások a kriptovaluta adózásában

A bitcoinbazis (BTC/USD árfolyam (Bitcoin árfolyam) ITT!) szakértői szerint Magyarországon 2025-ben jelentős változások várhatók a kriptovaluta-adózás terén, melyek az első, technikai és jogharmonizációs célú adócsomag részeként kerültek társadalmi egyeztetésre, és várhatóan 2026 januárjától lépnek életbe. Az új szabályozások célja az adminisztráció egyszerűsítése és a veszteségek elszámolásának kibővítése, ami könnyebbséget jelenthet a magyar kriptovaluta-kereskedőknek.

2025 októberéig Magyarországon a kriptovaluta-ügyletekből származó jövedelmeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény 67/C paragrafusa szabályozza, amely 15%-os adókulcsot ír elő, és biztosítja az adókiegyenlítés lehetőségét az ügyleti veszteségek beszámítására az elmúlt két év vonatkozásában. Ez a szabályozás már jelentősen kedvezőbb, mint a korábbi, magasabb adóterhek voltak, és a magánszemélyeknek lehetőségük volt az adóév során és az azt megelőző két évben keletkezett veszteséget figyelembe venni. Valamint, a magánszemélyek kötelesek külön nyilvántartást vezetni a kriptoügyleteikről.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy három egymást követő év adóalapját lehet összevonni, ahol az első két évben keletkezett veszteség csökkentheti a harmadik évben elért nyereség adóalapját. Ez a ciklikusan változó piacokon különösen fontos, mert behatárolhatja, hogy mikor érdemes valakinek az adózott profitját realizálni.

Az új törvényjavaslat szerint a már nemcsak az előző két év, hanem az adóévet megelőző bármely évben bevallott, el nem számolt kriptoügyleti veszteség is beszámítható lesz az adókiegyenlítés során, ami jelentős könnyítést jelenthet a kereskedők számára, hiszen hosszabb időtávra visszamenőleg rendezhetik adózási helyzetüket. Ezzel együtt kötelezővé válik a részletes nyilvántartás vezetése az ügyletekről, amely elősegíti a transzparenciát és a NAV ellenőrzéseinek megkönnyítését. Ez a változás várhatóan a 2025-ös adóévre vonatkozóan már alkalmazható lesz, ha a javaslat elfogadásra kerül, melyre a parlament november végén szavazhat.

A Revolut megszerezte a licencet

A július elsejei jogszabályváltozásokat követően a piacon bombaként robbant a hír, hogy a Revolut felfüggesztette a kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásait magyarországi ügyfelei számára a változó szabályozási környezet miatt.

A Revolut július 17-én tájékoztatta magyar ügyfeleit, hogy átmenetileg sem vásárolni, sem eladni nem tudnak kriptoeszközöket a platformon. A korlátozás kiterjedt a stakelésre, valamint a be- és kifizetésekre is, így a felhasználók egyáltalán nem fértek hozzá kriptoeszközeikhez. A döntés hátterében a cég közleménye szerint "a változó szabályozási környezet és a kriptopiac körüli bizonytalanságok" álltak.

Miként azt pár napja megírtuk, a Revolut megszerezte a MiCA licencet Cipruson, ami lehetővé teszi számára a kriptovaluta szolgáltatások újraindítását az Európai Gazdasági Térség országaiban, köztük Magyarországon is - derül ki a Revolut online közleményéből.

A Cyprus Securities and Exchange Commission (CySEC) megadta a MiCA (Markets in Crypto-Assets) engedélyt a Revolut Digital Assets Europe Ltd. (RDAEL) számára, amely a fintech vállalat európai kriptovaluta részlege. Az uniós szabályozásnak megfelelően a ciprusi engedély feljogosítja a céget, hogy mind a 30 EGT-országban nyújthasson kriptovaluta szolgáltatásokat.

Az illegális, nagy volumenű kriptoműveleteket szűrnék ki

A Büntető törvénykönyv 394/A.§ rendelkezése kriminalizálja a fogyasztónak a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével történő tevékenységét. Tehát a fogyasztó is bűncselekményt fog elkövetni, amennyiben a validálási kötelezettségnek eleget nem tevő szolgáltatást vesz igénybe, hogy a fogyasztók ezt miképp tudják ellenőrizni, erősen kérdéses, főleg annak ismeretében, hogy a kriptoeszközökhöz kapcsolódó pénzügyi csalások utóbbi időben megfigyelhető jelentős elszaporodottsága pont a megfelelő tudatosság teljes hiányára vezethető vissza.

Ezzel kapcsolatban a Taylor Wessing szakértői a Pénzcentrumnak korábban elmondták: hatóságok többször is jelezték, nem azokat akarják büntetni, akik jóhiszeműen vesznek kriptót, hanem azokat, akik tudatosan választanak engedély nélküli, szabálytalan szolgáltatót - például pénzmosás céljából. A jogszabály kizárja a gondatlanság miatti felelősséget, vagyis csak azt lehet büntetni, aki szándékosan sérti meg a szabályokat. Emellett a törvény csupán 5 millió forint feletti tranzakciókra vonatkozik, így az alkalmi, kisebb vásárlások nem minősülnek bűncselekménynek. A jogalkotói célnak tehát az illegális, nagy volumenű kriptoműveletek kiszűrése tűnik.