Nyakunkon a sírig tartó munka: kemény éveik lesznek a magyar nyugdíjasoknak

Hiába a munkában töltött hosszú évek, félő, hogy a jól megérdemelt boldog nyugdíjaskor csak ábránd marad az európai polgárok számára a legfejlettebb ipari országokat tömörítő nemzetközi szervezet, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 2019-es Pension at a Glance kiadványának előrejelzése szerint. A kontinens társadalmainak elöregedése és a folyamat várható következményei egyre súlyosabb fenyegetést jelentenek a nyugdíjas évek anyagi biztonságára.

A 40 éves időtávot felölelő előrejelzés szerint a mostani szinthez képest a Magyarországgal szomszédos államok közül Szlovákiában 32, Szlovéniában 27, Ausztriában pedig 18 százalékkal kevesebb aktív munkavállaló jut majd az inaktív lakosságra. Magyarország kilátásai hasonlóak: az aktív korúak számának 30 százalékos visszaesésére lehet számítani 2060-ig. Az OECD tagállamok átlaga ennél kedvezőbb, összességében 10 százalékos visszaeséssel számolhatnak. Az eltérés annak köszönhető, hogy a jóléti államok többségében (mint például Svédország vagy Norvégia) a dolgozó lakosság aránya várhatóan növekedni fog.

"Figyelemre méltó tendencia, hogy míg 2019-ben Magyarországon 33,4 65 év feletti jutott 100 aktív munkavállalóra, ugyanez a szám 40 évvel ezelőtt csupán 23,3 fő volt. Úgy néz ki, fordulatra a közeljövőben sem számíthatunk: az OECD várakozásai alapján 2060-ra a 65 év felettiek aránya meghaladhatja az aktív korúakét" - mondta el Nagy Csaba az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, a Pensions Europe elnevezésű szervezet Közép-Kelet Európai Fórumának vezetője. "Közép-Európa országaiban, köztük Magyarországon is anyagilag nehéz évek várhatnak a nyugdíjasokra. Az egyre népszerűbb nyugdíjcélú öngondoskodás azonban lehetőség arra, hogy az állandóan változó feltételek, bizonytalan erőforrások és emelkedő nyugdíjkorhatár jósolta nehézségek ellenére biztosíthassuk magunknak a megérdemelten boldog nyugdíjaskort" - tette hozzá.

Eltűnhet a "munkamentes" nyugdíjaskor?

Az elmúlt években a legtöbb európai ország megtette az első lépéseket a jelenleginél fenntarthatóbb nyugdíjrendszer megteremtésére. A leggyakoribb megoldás a nyugdíjkorhatár optimalizálása, vagyis a születéskor várható élettartam és a nyugdíjba vonulás időpontjának összehangolása. Dánia, Észtország, Finnország, Olaszország, Hollandia és Portugália úgy döntött, hogy a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárt csak akkor emeli meg, ha a lakosság várható élettartama is növekszik, így nem csökken a pihenéssel töltött évek száma.

Kérdés, hogy ez a megoldás mindenhol működőképes-e. Magyarországon a születéskor várható élettartam (a férfiaknál 72,56, a nőknél 79,19 év) rövidebb, mint az említett országokban, így az aktív korúakra és az ellátórendszerre is nagy terheket róna, ha ahhoz igazítanák a nyugdíjkorhatárt. Az állami gondoskodás mellett ezért mindkét nem hazai képviselőinek érdemes öngondoskodással is készülniük a nyugdíjas évekre, ha azokat valóban pihenéssel, és nem munkával akarják tölteni.