Tovább nyílik a nyugdíjolló: a korhatáremelés nem megoldás, igazi reformra van szükség

Ez a két véglet már az Európai Uniónak is szemet szúrt, a legutóbbi országjelentésben külön is felhívták a magyar vezetés figyelmét arra, hogy a nyugdíjrendszer utóbbi évtizedben született módosításai növelik a nyugdíjasok közti egyenlőtlenségeket, ráadásul egyre több pénzbe kerülnek - írja a Népszava. Hasonló kritikát fogalmaztak meg az uniós elemzők amiatt, hogy a nyugdíjak egyre jobban elszakadnak a bérektől. Azt mondják, „az elmúlt 6 évben a nyugdíjak évente 2,7 százalékkal, a bérek viszont ennél gyorsabban, átlagosan 9,6 százalékkal nőttek. Ennek eredményeként a 2022-ben nyugdíjazottak nyugellátása névértéken több mint 40 százalékkal magasabb volt azokénál, akik ugyanolyan hosszú szolgálati idő után, de 6 évvel korábban vonultak nyugdíjba”.

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) soros elnöke, Hegyesiné Orsós Éva szerint a nagyon magas keresetűeknek lenne módjuk a mostanában oly divatos szlogen, az öngondoskodás megvalósítására, mert milliókból lehet befektetni, de az átlagkeresetek erre nem alkalmasak. Hegyesiné Orsós Éva a lapnak elmondta, hogy bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022. május” című nemrég megjelent javaslatcsomagja több ponton is belenyúlna a nyugdíjrendszerbe, mégsem gondolja, hogy átfogó reformcsomagról van szó. A NYUSZET soros elnöke szerint ugyanis egy ekkora társadalmi rendszer átalakítása rengeteg előzetes felmérést, számolást igényel, és feltételezi az érintettekkel való egyeztetést, de ilyenekről nem lehet hallani.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb nyugdíjkorhatár emelés jön Magyarországon? Változhat a számítás módja, a Nők40 program is

Az MNB módosítaná a nyugdíjszámítás módját, emelné a nyugdíjkorhatárt, viszont a korhatár elhagyása utáni munka utáni „nyugdíjbónuszt” is.

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület vezetője, Karácsony Mihály szintén korszerűtlennek tartja a mostani nyugdíjrendszert, és nem lát olyan jeleket, amelyek új kormányzati nyugdíjtervekről szólnának. Szerinte nincs sem társadalmi, sem pedig tudományos nyomás, ami rákényszerítené a kormányt egy új, modern, XXI. századi nyugdíjpolitika létrehozására, és a pénzügyi lobbi ötletei nem álltak össze olyan átgondolt rendszerré, amely a társadalmi igazságosságot tartaná szem előtt.

A Nyugdíjas Parlament vezetője arra is emlékeztetett, hogy a magyar férfiak 38 százaléka nem éli meg a nyugdíjazását, ami mindenképpen központi változtatást igényel. Az uniós javaslatcsomag például kiemelte, hogy Magyarországon a legmagasabb a ledolgozott órák száma, vagyis az alacsony hatékonyságot az emberek agyondolgoztatásával akarjuk ellensúlyozni - írja a lap.