7 °C Budapest
pék kenyértésztát készít fekete asztalon, sárga háttér előtt

Keserű meglepetés érheti a magyar nyugdíjasokat a bolti kasszáknál: ismét jön a horrordrágulás?

2024. augusztus 14. 10:03

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt héten publikált, friss adatai szerint júliusban ismét gyorsult az infláció a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Míg júniusban csak 3,7 százalékos volt a pénzromlás mértéke, addig egy hónappal később már 4,1 százalék, ami ráadásul idén eddig a legmagasabb érték – a májusi adatot (4,0%) leszámítva 2024 többi hónapjában eddig rendre 4 százalék alatt maradt a fogyasztóiár-index. Még rosszabb a helyzet, ha kifejezetten az élelmiszerek árindexét nézzük – az ugyanis a júniusi 1,1 százalékról júliusban 2,7 százalékra gyorsult, miközben az év eddig eltelt hónapjaiban többnyire 1 százalék körül alakult ez a mutató. Mindez az általunk vizsgált élelmiszerek árain is meglátszik – a megnézett tíz termék közül hétből kevesebbet tudtunk volna júliusban megvásárolni az öregségi nyugdíj átlagos összegéből, mint egy hónappal korábban.  

Múlt héten a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy a KSH friss adatai szerint júliusban 4,1 százalékkal emelkedett a fogyasztóiár-index a tavalyi év azonos időszakához képest. Ez 0,4 százalékpontos emelkedést jelent a júniusi 3,7 százalékhoz képest, de még az idei év eddigi legmagasabb, májusi 4,0 százalékát is meghaladja 0,1 százalékponttal. Még rosszabb a helyzet, ha az összesített árindex helyett csak az élelmiszerekét nézzük – ez a júniusi 1,1 százalékkal szemben júliusban már 2,7 százalék volt, ami 2024 második legmagasabb adata a januári 3,6 százalék után.

A nyugdíjas fogyasztóiár-index is sokat gyorsult a vizsgált időszakban – ez júniusban még elmaradt az összesített árindextől (3,6% vs. 3,7%), ám júliusban már felzárkózott hozzá (+0,5%p).

Júliusban valójában az összes lakossági rétegnél az árindex emelkedése volt megfigyelhető – a legnagyobb mértékű, 0,7 százalékpontos emelkedést a három és többgyerekes háztartásoknál regisztrálták, de a többi réteg esetében is 0,5 százalékpontos emelkedés ment végbe:

  • nyugdíjasok: 3,6% → 4,1%,
  • alacsony jövedelmű háztartások: 3,1% → 3,6%,
  • a közepes jövedelmű háztartások: 3,4% → 3,9%,
  • a három és több gyerekes háztartások: 3,3% →4,0%,
  • magas jövedelmű háztartások: 4,3% → 4,8%.

Mire futotta a 2024 júliusi nyugdíjból?

A KSH friss, júniusra vonatkozó adatai szerint 232 648 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj, így most ebből az összegből, illetve az élelmiszerek júliusi átlagáraiból kiindulva számítottuk ki, hogy hány kilót/darabot/litert tudott volna egy átlagos magyar nyugdíjas megvásárolni az általunk kiválasztott tíz termékből.

A zsemle átlagos darabára júliusban is 66 forint maradt, így ez egyike annak a néhány terméknek, amelyből nem csökkent a megvásárolható mennyiség – a júniusi 3 519 darabbal szemben a múlt hónapban valamivel többre, 3 525 darabra futotta volna az átlagos öregségi nyugdíj összegéből. Nem úgy a tojásból, amelynek darabára 70 forintról 73 forintra emelkedett, így a megvásárolható mennyiség 3 318-ról 3 187-re csökkent.

Öt forinttal emelkedett a 2,8 százalékos pasztőrözött tej átlagára is (432 forintról 437-re), amelynek megfelelően csökkent a megvásárolható mennyiség is – a termékből júniusban még 538, júliusban már csak 532 litert tudott volna megvásárolni egy átlagos nyugdíjas. Százhúsz forinttal drágult a párizsi felvágott kilója is (2 620 → 2 740 forint), így ebben az esetben 89 kilóról 85 kilóra csökkent a megvásárolható mennyiség.

Az egyetlen termék, amelynek csökkent az átlagára a burgonya volt – ebben az esetben a júniusi 448 forinttal szemben júliusban már csak 429 forintot kértek el egy kilóért, ennek megfelelően a korábbi 518 kilóval szemben múlt hónapban már 542-re nőtt a megvásárolható mennyiség. Ezzel szemben az alma átlagára húsz forinttal, 571-ről 591-re emelkedett, így 407 kiló helyett júliusban már csak 394 kilót tudott volna megvásárolni egy átlagos nyugdíjas.

Ez az emelkedés azonban eltörpül a lisztár emelkedése mellett – ennek kilójáért júniusban még csak 178, júliusban azonban már 261 forintot kértek el átlagosan, ami 46,6 százalékos áremelkedést jelent. Ennek megfelelően a megvásárolható mennyiség is jelentősen visszaesett – a korábbi 1 305 kilóval szemben ezúttal mindössze 891 kilóra futotta volna. De ugyancsak jelentős, 18,1 százalékos áremelkedés történt a kristálycukor esetében is (348 forint/kg → 411 forint/kg), amelyből 667 kiló helyett már csak 566 kilót tudtunk volna hazavinni.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Sokat drágult a sertéscomb kilója is (1 870 forint → 1 980 forint), így a megvásárolható mennyiség 124 kilóról 117 kilóra csökkent. Ezzel szemben a bontott csirke ára ezúttal nem változott, júliusban is 1 360 forintot kértek el kilójáért, így a megvásárolható mennyiség 171 kiló maradt.

Fordulópontot jelent a július?

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a vizsgált tíz termékből hét esetében csökkent a megvásárolható mennyiség, ráadásul két termék, nevezetesen a liszt és a kristálycukor esetében kifejezetten jelentős mértékű visszaesés volt megfigyelhető. Ezzel szemben mindössze két termék, a zsemle és a burgonya esetében nőtt a megvásárolható mennyiség, illetve a bontott csirke esetében nem változott.

Az áremelkedések ellenére a legtöbb termékről elmondhatjuk, hogy a havonta átlagosan hazavihető mennyiségek 2024-ben magasabbak, mint 2023-ban voltak. Az egyetlen kivételt a kristálycukor jelenti – ebből 2023-ban havonta átlagosan 749 kilóra futotta volna az akkori átlagnyugdíjból, míg idén ez az érték jelenleg mindössze 712 kg/hó. Ugyanakkor más terméknél, például az almánál is közelít már a két érték, így jól látszik, hogy a februári duplanyugdíj torzító hatása egyre kevésbé érvényesül, jóllehet annak hatására az idei évi átlagok sokáig jelentősen meghaladták a tavalyit.

Ugyanakkor a termékek többségénél továbbra is pozitív képet kapunk, amennyiben a mostani adatokat a referenciaévnek használt 2016. évi adatokkal vetjük össze – ebben az esetben azt láthatjuk, hogy szinte mindegyik termékből akár lényegesen többet tudnánk megvásárolni most, mint 8 évvel ezelőtt. Kivétel persze akad – éppen indexünk névadó termékéből, a zsemléből jóval kevesebbet, mindössze a 2016-os átlag 62,7 százalékát tudnánk jelenleg megvásárolni, illetve burgonyából is mindössze az akkori mennyiség 91 százalékára futná.

A többi termék esetében viszont emelkedés látható – a legkisebb mértékű, 5,4 százalékos mennyiségnövekedés a párizsi esetében történt, míg a legnagyobb, 63 százalékos a liszt esetében. Igaz, a liszt esetében a mostani jelentős áremelkedés miatt ez a növekmény jelentősen visszaesett – a júniusi 73,2 százalékról a már említett 63 százalékra.

Összességében tehát még mindig azt mondhatjuk, hogy 2024-ben az általunk kiválasztott termékek többségéből akár jóval többet lehet megvásárolni, mint amennyit 2016-ban lehetett, jóllehet a mostani áremelkedés sokat rontott a helyzeten. Nagy kérdés, hogy ez az emelkedés az év második felében mennyire lesz tartós – az mindenesetre biztos, hogy a szakértők többsége már a tavalyi év vége óta azt jósolta, hogy az év második felétől ismét az infláció gyorsulása várható.

 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. november 19. szerda
Erzsébet
47. hét
November 19.
Nemzetközi férfinap
November 19.
A WC napja
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2025. november 19. 11:31