Itt kiskirályként élhetnek a nyugdíjasok 2025-ben: nem kell tartaniuk az elszegényedéstől

A Natixis ősszel kiadott jelentése, a 2024 Global Retirement Index szerint Svájcban a legjobb a nyugdíjasok helyzete a világon. Az index összesen 18 teljesítménymutató alapján határozza meg az egyes országok mutatóit, melyek 4 fő kategóriára oszlanak: a nyugdíjas évek pénzügyei, az anyagi jólét, az egészség és az életminőség. Sok évig Norvégia állt a GRI-rangsor élén, tavaly azonban Svájc átvette a vezetést. Harmadik lett  Izland, és negyedik Írország, megőrizve 2023-as helyüket. Ötödik helyre viszont bejött Hollandia Luxemburg előtt, egy helyezést javítva.

Hatodik tehát egy helyet rontva Luxemburg, stabil hetedik Ausztrália, feljött 1-1 hellyel Németország a nyolcadik, Dánia a kilencedik helyre, megelőzve a két helyezést ronto Új-Zélandot. Igazság szerint az elért százalékokban nagy különbség nincs, a 10. helyezett 77%-ot kapott a GRI-jelentésben, az 1. 82%-ot. Ehhez képest

Magyarország teljesítménye a 32. helyre volt elég a 44-ből 2024-ben, a GRI 61%.

A részletes mutatók alapján az egészség indexre 59, a nyugdíjas évek pénzügyeire és az életminőségre 58-58, az anyagi jólétre pedig 69 százalékott kapott hazánk. Érdekes látni, hogy a nyugdíjas évek pénzügyei mutatóban még a sereghajtó India is felülmúlja a magyar teljesítményt, pedig ott az életminőségre mindössze 4%-ot adtak. A nyugdíjas évek pénzügyi mutatóját olyan indikátorok határozzák meg, mint a közigazgatási erősség mutató, az időskori függőségi ráta, a banki nem teljesítő hitelek aránya a bruttó kölcsönökhöz, az infláció, a reálkamatláb, az államadósság a GDP-hez viszonyítva és az adóterhek a GDP-hez viszonyítva. Ez alapján nem olyan meglepő, hogy még India is megelőz: ebben a mutatóban a görögök, törökök és az oroszok szerepeltek a legrosszabbul.

Pedig sokat javult ez a mutató is pár év alatt: 2022-ben még csak 48%, 2023-ban már 55% volt, 2024-re 58%-ra kúszott fel. Az egészségindex visszatért a 2022-es 59%-os szintre, a 2023-as megingás (56%) után. Az anyagi jólét 1 százalékponttal romlott, míg az életminőség ugyanennyivel javult 2022 óta. A friss GRI is 1 százalékponttal magasabb, mint 2023-ban. Ugyanakkor még mindig kevés európai ország van, ahol rosszabb nyugdíjasnak lenni, mint Magyarországon:

A kérdés az, hogy vajon a jobb helyek közül van-e esélye egy magyar nyugdíjasnak eljutni, hogy ott töltse a nyugdíjas éveit. Hiszen azt látjuk, hogy egyre több nyugatról érkező nyugdíjas rendezkedik be nálunk, jellemzően határ mentén, a Balatonnál, vagy más üdülőövezetekben a jobb életszínvonal reményében. Reális azonban a fordított irányú vándorlás is? Megélne egy magyar nyugdíjas külföldön?

Alacsony a magyar lakosság vásárlóereje

Hogy képet kapjunk róla, milyen árszínvonal van hazánkban, és milyen árakkal találkozhatunk külföldön, két másik mutatószámot, a PLI-t (price level indices) és a PPs-t hívjuk segítségül. A PLI az árszínvonalat mutatja az egyéni fogyasztásra (AIC) vetítve, a PPs pedig a vásárlőerő standardot a GDP viszonylatában.

Ezek alapján a mutatók alapján látható, hogy a magyar árszinthez szokott lakosság saját fogyasztása alapján nem sok országban tudna jobban élni. Ugyanígy a vásárlóerő standard alapján sem túl versenyképes a magyar jövedelem más országokban. Az pedig köztudomású, hogy a nyugdíjasok fogyasztása, jövedelme eltér a lakosság átlagától, így feltétlezhetően egy nyugdíjas még rosszabb helyzetben lenne a saját jövedelméből külföldön. 

Az öregségi nyugdíj átlaga 2024 decemberében 234 426 forint/hó volt a KSH szerint. Ez jelenleg nagyjából 575 eurót ér. A Numbeo megélhetési költség kalkulátora alapján a Budapesten elköltött 575 euró akkora vásárlóerővel bír, mint 763 euró Ljubljanában, 725 euró Varsóban, 681 euró Pozsonyban, 642 euró Zágrábban, 607 euró Belgrádban. Még Tiranában is 593 euró költéssel lenne egyenlő a Budapesten elköltött 575 euró. Kevés helyen jobb a magyar vásárlóerő Európában: Szófiában, Bulgária fővárosában 571 eurót, Bukarestben 562 eurót, a török Ankarában 523 eurót érne a budapesti 575 eurónk. 

Ezek közül az országok viszont csak Törökország szerepelt a Global Retirement Indexben, ahol elvileg lényegesen rosszabb a nyugdíjasok helyzete. A többi országról pedig így nem lehet megállapítani, mennyire lehet ott jó nyugdíjasként élni. Ahol jobb a magyarnál a GRI, ott pedig a magyar nyugdíjnak jóval kisebb a vásárlóereje, mint a helyieké.

Természetesen ez a 234 426 forint csak az átlag, 2024-es adatokból tudható, hogy több mint 60 ezren vannak, akik félmilliós ellátást kapnak Magyarországon: 500 és 600 ezer forint között csaknem 35 ezer, 600 ezer forint felett pedig több mint 24 ezer idős kap juttatást a KSH adatsorai alapján. Magasabb jövedelemmel pedig értelemszerűen több a lehetőség átköltözni egy másik országba és ott tölteni a nyugdíjas éveket. A GRI alapján jó célpont lehet a mediterrán helyeket kedvelők számára Olaszország és Portugália, aki maradna Európa közepén, annak Szlovákia vagy akár Lengyelország. A legtehetősebbek megcélozhatják Szlovéniát, Ausztriát, Csehországot vagy Németországot is. Pedig ahogy az a MÁK adatai alapján tudható, magyar nyugdíjat a legnagyobb arányban a külföldi országok közül Németországba utalnak.

Ciprus és Málta is elég drága, a legtöbb magyar nyugdíjas számára elérhetetlen. A GRI alapján pedig úgy tűnik, nem érdemes Görögországot vagy Spanyolországot célba venni, hiszen rosszabb a nyugdíjasok helyzete és még drágább is lenne az élet, mint Magyarországon.