Végre kiderült, így számolják a nyugdíjakat 2025-ben: rengeteg időst érhet meglepetés

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik. A valorizációs szorzók idén 13,3%-kal emelkednek.

A nyugdíj összege egyrészt a szolgálati idő hosszától, másrészt a nettó életpálya átlagkereset összegétől függ. A nettó életpálya átlagkereset összegét pedig jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve a nyugdíjmegállapítás során kulcsszerepet játszó valorizációs (értékkövetési, felértékelési) szorzók hatása miatt - írja hírlevelében Farkas András, "Nyugdíjguru".

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során az 1988 óta figyelembe vehető korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik.

2025-ben történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2023-ban és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2024-es országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani.

Ennek során a 2023-as és korábbi naptári évekre (minden évre külön-külön) meghatározott idei valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek számított nettó kereseteit a 2024-es év országos nettó átlagkereseti szintjéhez.

Erre az értékkövetésre a magyar nyugdíjszámítási eljárás során feltétlenül szükség van, hiszen ennek hiányában a sok évvel ezelőtti keresetek természetes inflációs elértéktelenődését nem korrigálná a számítás.

Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezekben az állásokban degeszre kereshetik magukat a magyar nyugdíjasok: tömegével várják őket

Az elmúlt években egyre több magyar nyugdíjas tér vissza a munka világába: 2024 első négy hónapjában több mint 130 ezer 65 év feletti dolgozott.

Ezt a jelenséget sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.

Kiknek fontos?

A valorizációs rendelet megjelenése az idén nyugdíjba vonuló 95 ezer ember számára nagy jelentőségű esemény, különösen azok várják már a rendeletet, akik 2025 első két hónapjában nyújtották be a nyugdíjigénylésüket, mert az ő nyugdíjuk végleges összegének megállapítására vonatkozó törvényi határidő csak a valorizációs rendelet közzétételét követő 15. napon (idén április 15-én) jár le, addig legfeljebb nyugdíjelőleget kapnak.

Idén az a férfi vonulhat nyugdíjba,

• aki 2025-ben tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárát, illetve
• aki már tavaly vagy korábban betöltötte a korhatárát, de a nyugdíjigénylést idénre halasztja. 

A valorizációs szorzók 13,3%-os növekedése eredményeként a nyugdíj alapját képező nettó havi életpálya átlagkereset összege nő.