Tömegével hagyják el az országot magyarok: ilyen nyugdíj várja őket az orsztrák munkaerőpiacon

Ausztriában közel kétszázezer magyar dolgozik, őket és családtagjaikat közvetlenül érinti, hogyan alakul az osztrák nyugdíjjogosultságuk. Az osztrák nyugdíjkorhatár jelenleg a férfiak számára 65 év, akárcsak Magyarországon.

Az osztrák öregségi nyugdíj igényléséhez a korhatár betöltése mellett legalább 180 biztosítási hónap (15 biztosítási év) megléte szükséges, és e 180 hónapból legalább 84 hónapot (7 évet) keresőtevékenységgel kell megszerezni.

Az állami nyugdíjrendszer 2014 óta az egyéni nyugdíjszámlákra épül, amelyeken a bruttó járulékalap 1,78 százalékát írják jóvá évenként. Ebbe a bruttó járulékalapba beszámít minden kereset, ami után járulékot fizettek és minden olyan ellátás, amelyet a nem keresőtevékenységgel szerzett időszakra törvényben határoznak meg. Az adott évi járulékalap az adott évre vonatkozó havi bruttó átlagkereset 14-szerese, a járulékfizetési felső határ figyelembe vételével - írja Farkas András, Nyugdíjguru friss hírlevelében.

A jóváírások  együttesen alkotják a teljes jóváírást, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésével 14-gyel elosztva kapjuk meg az osztrák bruttó kezdeti nyugdíjösszeget. A nyugdíjat ugyanis Ausztriában – a keresetekhez hasonlóan - évi 14 alkalommal fizetik. (Az áprilisi és az októberi nyugdíj összegét duplán fizetik ki.)

A jóváírásokat a tényleges nyugdíjigénylés időpontjáig a bruttó keresetek növekedési rátáját figyelembe véve minden évben valorizálják. Azoknak a személyeknek a nyugdíjjogosultságát, akik csak 2005. január 1. után kezdték meg a biztosítási időtartamok szerzését, a nyugdíjszámlájuk azokat kezdettől nyilvántartja évenkénti részleges jóváírások formájában. Ezek a személyek minden évben levélben kaptak tájékoztatást a nyugdíjszámlájuk egyenlegéről. Minden olyan évben, amikor biztosítási időtartamot is szerzett az érintett személy, további részleges jóváírást jegyeznek a nyugdíjszámlájára. Minél tovább dolgozik valaki, annál magasabb lehet a nyugdíja, hiszen nő a teljes jóváírás összege.

Osztrák nyugdíjjárulék

Minden biztosított és a foglalkoztatóik egységes  mértékű nyugdíjjárulékot fizetnek, ennek mértéke jelenleg összesen a bruttó kereset 22,8 százaléka (a munkavállaló 10,25%-ot, a munkáltató 12,55%-ot fizet). A nyugdíjszámlák rendszere azt is lehetővé teszi, hogy a szülők osztozzanak a gyermekneveléssel szerezhető biztosítási időtartamok során a dolgozó szülő által szerzett jóváíráson, hogy a gyermekével otthon maradó szülő leendő nyugdíjának összege ne csökkenjen túlzott mértékben.

A dolgozó szülő átadhatja a jóváírása legfeljebb 50 százalékát a gyermeküket otthon nevelő másik szülő részére. Gyermekenként legfeljebb hét évi jóváírás osztható meg ilyen módon.

Kiegyenlítő támogatás

Ausztriában nincs minimálnyugdíj, de a kiegyenlítő támogatások rendszere garantálja az öregkori elszegényedés megfékezését. A szolidaritás alapelve szerint minden Ausztriában élő osztrák biztosított személynek joga van időskorában egy garantált szintű minimális ellátásra. 

Ha valakinek a nyugellátása és egyéb rendszeres jövedelme (amelybe beletartozik adott esetben a külföldről kapott nyugdíj összege is) nem ér el egy meghatározott egyéni vagy családi jövedelmi küszöbértéket, akkor kiegyenlítő támogatásért (Ausgleichszulage) folyamodhat. Az állami kiegészítő támogatás igénybe vételét meghatározó küszöbértékeket minden évben jogszabály határozza meg. A támogatás mértéke a tényleges nyugdíj/egyéb jövedelem összege és a nyugdíjas helyzetére vonatkozó küszöbérték különbsége.  A kompenzációs mechanizmus révén az egyedülálló nyugdíjasnak biztosított minimális bevétel cca. 1000 euró.

A kiegyenlítő támogatás csak azoknak járhat, akik Ausztriában állandó lakóhellyel rendelkeznek.

Özvegyi nyugdíj Ausztriában

A hozzátartozói nyugellátások szabályozása is megengedő az osztrák rendszerben a többi európai nyugdíjrendszerhez képest. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj például 30 hónapig jár. A hozzátartozói nyugellátás mértéke – amely az elhunytat megillető nyugdíj maximum 60%-a lehet - függ egyfelől a túlélő házastárs, másrészt a család összesített jövedelmétől.

Osztrák nyugdíjemelés

A világon mindenütt fenyeget a nyugdíjasok időskori relatív elszegényedése, mivel ha az inflációnál nagyobb ütemben nőnek a bérek, akkor az aktív dolgozók keresetének és a nyugdíj összegének vásárlóértéke közötti olló nagyon gyorsan nyílik. Ausztriában a problémát a sávos nyugdíjemelés révén oldják meg. Ennek mértéke a tárgyévi referencia-értéktől (Richtwert), az ennek alapján meghatározott növelési százaléktól vagy euró-összegtől, valamint a nyugdíj összegétől függ. A nyugdíj Ausztriában adóköteles juttatás, emellett az összegét 5,1% egészségbiztosítási járulék is terheli.

Nemzetközi nyudíjmegállapítás

Ha valaki Ausztriában és Magyarországon is szerez nyudíjjogosultságot, akkor mindkét állam az EU koordinációs rendeleteiben foglalt szabályok szerint, a kettős számítás alapján állapítja meg az érintett országtól járó nyugdíjrészt.

A kettős számítás lényege: először kiszámolják az adott államtól kizárólag a saját szabályai szerint, kizárólag az abban az államban szerzett szolgálati ideje és keresetei alapján megállapítható független, önálló nyugellátást, majd ezt követően kiszámolják a pro rata nyugellátást, és a kettő közül a magasabb összegűt folyósítják az adott államtól járó nyugdíjként.

A pro rata számítás során először meghatározzák azt az elméleti nyugdíjat, amely akkor járna az adott államtól, ha a nyugdíjat az összegzett szolgálati idő alapján, az adott államban szerzett keresetek alapján számítanák, majd ennek az elméleti nyugdíjnak veszik egy olyan arányú részét, ahogyan az adott államban szerzett szolgálati idő aránylik az összesített szolgálati időhöz. Ha nem teljesülnek az önálló nyugdíj feltételei, akkor az érintett állam kizárólag a pro rata számítás szerint állapítja meg a nyugdíjat.