Ezeknek a magyaroknak rossz hírünk van: ennyi lehet hátra az életükből a most 30, 40, 50 éveseknek

Az elmúlt évtizedekben – a Covid átmeneti hatásától eltekintve – jelentősen nőtt a várható élettartam Európában. Míg Portugáliában 40 év alatt 11 évvel emelkedett ez az érték, addig Magyarországon 7,6 évvel nőtt (69,1 évről 76,7 évre) ugyanebben az időszakban. A kelet-közép-európai országok hagyományosan elmaradnak a mediterrán térségtől, de hazánk legalább Romániát és Bulgáriát megelőzte.

A visegrádi országok között a csehek számíthatnak a leghosszabb élettartamra (79,9 év), míg Magyarország a sor végén áll 76,7 évvel. A nemek közötti különbség is jelentős: 20 éves korban a magyar férfiak 6,3 évvel rövidebb hátralévő élettartamra számíthatnak a nőkhöz képest, 65 éves korban pedig 4 év a hátrányuk.

A társadalom korösszetétele is jelentősen átalakult: míg 1960-ban a magyarok 33%-a volt 19 évnél fiatalabb, addig 2024-re ez az arány 19,6%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a 80 év felettiek aránya több mint négyszeresére, 1,1%-ról 4,6%-ra nőtt. A medián életkor 32 évről 44,5 évre emelkedett.

Czene Árpád, az NN Biztosító igazgatósági tagja szerint a hosszabbodó élettartam és a csökkenő születésszám miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik az állami ellátórendszerekre. "Az emberek egyre tovább élnek, és egyre több kezelést vesznek igénybe, különösen az idősebb életszakaszban" – mutatott rá a szakember.

Míg a nyugat-európai országokban az öngondoskodás természetes része az életnek, és már fiatalon elkezdik a megtakarítást, addig Magyarországon jellemzően csak 40-50 éves kor után kezdenek félretenni az időskorra. Az NN adatai szerint a nyugdíjcélú megtakarítást kötő ügyfelek közel 80%-a idősebb 40 évnél, a legtöbben (31%) 46-50 éves korukban kezdik el.

Az átlagos éves nyugdíjcélú befizetés 390-400 ezer forint körül alakul, de jelentős a szórás: az ügyfelek 21,3%-a évi 500 ezer és 1 millió forint között fizet be, 2,5%-uk pedig évi 1 millió forintnál is többet. A befizetések 20-30%-a azonban nem megtakarítási célokat szolgál, hanem kockázati kiegészítőkre (életbiztosítás, balesetbiztosítás) fordítódik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sötét jövő vár ránk: most mennek nyugdíjba azok a magyarok, akiknek erre jövőben esélye sem lesz

Magyarország népessége folyamatosan fogy és öregszik, ami komoly kihívások elé állítja a gazdaságot és a társadalmi ellátórendszereket.

A kockázati életbiztosítások átlagos térítési összege mindössze 3,8 millió forint, ami Czene szerint "gyakorlatilag semmire nem elég". A szerződések 43%-a csupán 0-1 millió forint közötti térítési összegre szól, további 41%-uk 1-5 millió forint közötti. Mindössze minden hatodik szerződés haladja meg az 5 millió forintot.

A biztosítási szakember szerint a magyarok előbb gondolnak az autójuk bebiztosítására, mint saját életük vagy testi épségük védelmére, holott egy családfenntartó jövedelmének kiesése sokkal nagyobb traumát okozhat, mint egy autó elvesztése.

A hosszabbodó élettartam pénzügyi kockázatainak kezelésében fontos szerepet játszhatnak a biztosítók által kínált járadékszolgáltatások, amelyek révén a felhalmozott megtakarításért cserébe élethosszig tartó havi jövedelemhez juthatnak az időskorúak, hasonlóan az állami nyugdíjhoz, de piaci alapon.