Tényleg olyan rosszul élnek a magyar idősek? Ma már nem ritka a 700 ezer feletti nyugdíj

A KSH friss táblázatából kiderül, hogy a teljes ellátás összege szerint hány fő részeseül saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban az egyes fizetési sávokban. Újdonság, hogy korábban a félmilliós nyugdíjak feletti összegek esetében nem közöltek már több külön sávot. Most azonban már az is tudható, hogy 550 ezer és 600 ezer forint között több mint 17 ezren, 600-650 ezer forint között közel 11 ezren, 650-700 ezer forint között 7 ezren részesülnek járandóságban. 700 ezer forint feletti összeget 14 431 fő kapott 2025. január 1-jén. Ebben pedig benne vannak a milliós nyugdíjak is.

Ahogy az a lapunk által készített ábrán is látszik, a legtöbben még mindig a 140-220 ezer forint közötti járandóságra jogosultak vannak. Ha összevetjük, hogyan változott az egyes sávokhoz tartozók létszáma 2024 januárja óta, akkor azt láthatjuk, hogy a 180 ezer forint alatti járandóságra jogosultak száma minden sávban csökkent, számottevő növekedés pedig a 240 ezer feletti nyugdíjak esetében látszik. A 350 ezer forint feletti járandóságoktól 15-28 százalékos emelkedések látszanak.

A sávokhoz tartozók létszámváltozásának több oka is van. Egyrészt az utóbbi években látható magas infláció miatt a nyugdíjak is jelentős emeléseken mentek át ennek kompenzálására. Azonban mivel az emelés százalékos, a kisebb nyugdíjak csak kicsit, a nagyobb járandóságot nagyobbat tudnak ugrani, mint a sávok beosztása. Egy 180 ezer forintos nyugdíj esetében 10% emelés nem lenne elég a sávváltáshoz, de egy 335 ezres nyugdíjnál már 5% is elég, hogy valakit jövőre már a következő sávba soroljanak.

Fontos tényező, hogy ma már az újonnan megállapított nyugdíjak is magasabbak, mint a régebbi nyugdíjak, részben a valorizációs szorzók miatt. Valamint azt sem szabad elfelejteni, hogy a rendszerből folyamatosan kirostálódnak a kisebb nyugdíjak azzal, hogy azok közül, aki régebben mentek el nyugdíjba, a nyugdíjuk jellemzően alacsonyabb sávba tartozott, többen hunynak el.

Érdemes azt is látni, hogy az alacsony járandóságot kapók közt arányaiban többen vannak az egyéb járandóságot (pl. életkoron alapuló, vagy megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást) kapók az öregségi nyugdíjasok számához képest. Például a 100 ezer forint alatti összegben részesülők között az öregségi nyugdíjasoknál is több azoknak a száma, akik valamilyen egyéb ellátást kapnak, míg a 400-500 ezer forintos járandóságúak között az 5% sem éri el az arányuk. Érdekes viszont, hogy a 600 ezer forint feletti sávhoz tartozók közt is vannak olyanok, akik nem öregségi nyugdíj, hanem valamilyen más jogcímen jogosultak ilyen magas ellátásra.

Nem szabad beletörődni az alacsony nyugdíjba

Rengeteg magyar nyugdíjas lehet - főként a rekdordmagas inflációval sújtott évek után -, aki nehezen jön már ki a nyugdíjából. Azt nyugdíjszakértők már régóta hangsúlyozzák, hogy a kisnyugdíjasok számára előnytelen a magyar nyugdíjemelési rendszer, általa csak tovább nőnek a szakadékok a kispénzűek és a "luxusnyugdíjasok" között. Sokan lehetnek így, akik évről évről szegényednek el, ebbe azonban nem szabad beletörődni.

Azok a szerencsések, akik még képesek rá, akár vissza is mehetnek dolgozni még pár évre. Már részmunkaidős állást is könnyebb találni, mint korábban, illetve a nagy munkaerőhiány és a nyugdíjasok foglalkoztatásának előnyei is jobb helyzetbe hozzák az időseket a munkaerőpiacon. Sokan azonban már nem tudnának visszahelyezkedni a munkaerőpiacra.

Akinek alacsony a nyugdíja és rászorulna a segítségre, annak érdemes tájékozódnia az országosan és helyileg elérhető támogatási lehetőségekről. Sokan nem tudják például, hogy jogosultak lehetnek egyszeri segélyre, vagy akár egyszeri méltányosságból történő nyugdíjemelésre is. Az időseket, rászorulókat pedig helyileg is számos szolgáltatás illeti meg a kedvezményes étkezéstől kezdve, az egyszeri települési támogatásokon át (pl. tűzifa támogatás) egészen a házi segítségnyújtásig. Ezekről a lehetőségekről érdemes a helyi szociális hálózatnál, vagy az önkormányzatnál érdeklődni!