Sokkoló adat a magyar nyugdíjkatasztrófáról: 300 ezren vannak a szakadék szélén

Az Európai Unióban átlagosan 29 százalékkal kaptak kevesebb nyugdíjat a nők, mint a férfiak 2019-ben - derült ki az Eursotat legfrissebb gyorsjelentéséből. Ugyanakkor örömteli adat, hogy ez a különbség 5 százalékkal csökkent 2010-hez képest, amikor a nemek közötti nyugdíjkülönbség még 34 százalékos volt.

Óriásiak a különbségek azonban, ha megnézzük az egyes tagállamokban hogyan alakult a nemek közötti nyugdíjegyenlőtlenség. A legnagyobb különbség Luxembourgban tapasztalható, ahol a férfi nyugdíjasok átlagosan 44 százalékkal tehetnek többet zsebre, mint a nők. Ám a különbségek a lista második, harmadik helyén is kirívóak, hiszen Máltán és Hollandiában egyaránt 40-40 százalékkal magasabb a férfiak nyugdíja.

Ezzel szemben, a lista másik oldalán Észtországban csupán 2 százalékkal magasabb a férfiak nyugdíja átlagosan mint a nőké. Azt lehet tehát mondani, hogy az Európai Unióban 22-szeres nyugdíjkülönbség figyelhető meg a legegyenlőtlenebb és a legegyenlőbb (nyugdíj szempontból) tagállam között. Hátulról a lista másodikja Dánia, ahol szintén 10 százalék alatti a nyugdíjkülönbség a férfiak javára. A dánokat azonban Magyarország követi, hazánkban ugyanis a harmadik legkisebb a nemi egyenlőtlenség mértéke a nyugdíjak tekintetében.

Ami egészen pontosan azt jelenti, hogy egy átlagos férfi nyugdíjas "csupán" 10,4 százalékkal kap több nyugdíjat, mint egy nő. Ez az EU-átlag harmada, ami azt jelenti, hogy az unióban átlagosan 3-szor egyenlőtlenebb a nyugdíjmérték nemi eloszlása, mint Magyarországon. 2010 óta egyébként a különbség idehaza a csökkenés mértéke hozta az EU-s szinten, 9 éve leforgása alatt ugyanis 4,6 százalékkal zárult az olló a nők és a férfiak között.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ekkora pofont is rég kaptak a nyugdíjasok: nehéz dolguk lesz a nagybevásárlással

Rengetegen szegényedhetnek el a járvány miatt.

Rengeteg nyugdíjas az elszegényedés határán

Az adatokból egyfelől tehát látszik, hogy a férfiak és nők nyugdíjai között EU-s szinten csökken a különbség, ugyanakkor sajnálatos, de összességében a nyugdíjasok élete egyre csak nehezebbnek tűnik 10 éves távlatban. Méghozzá azért, mert 2019-ben a nyugdíjasok 15,1 százalékát fenyegette az elszegényedés kockázata, miközben ez a szám 2010-ben még csak 13,6 százalékos volt.

Ezen belül pedig a nőket még inkább érint a probléma, 2019-ben a 65 év feletti nők 17 százaléka volt kitéve ennek a veszélynek, miközben a férfiaknak csupán 13,1 százaléka. Ha ez EU tagállamait nézzük, akkor megállapítható, hogy az egyes országokban általánosságban 10-30 százalék között van azoknak az idős állampolgároknak az aránya, akiket valamilyen módon fenyeget az elszegényedés réme. De ettől független sajnos igazán kiugró számokat is találunk.

Ahogy a grafikonon látjuk, Lettországba és Bulgáriában a nyugdíjasok több mint a felét fenyegeti az elszegényedés réme, de Bulgáriában és Litvániában is 30 százalék fölötti ez az arány. Fontos megjegyezni, hogy ez a grafikon nem mutatja meg azt, hogy valójában már mennyi nyugdíjas jutott szegénysorba. Jelen esetben ez a statisztikai adat, az hogy a nyugdíjasok hány százalékánál van meg az elszegényedés kockázata,

Az adatokból kiolvasható, hogy bár Magyarországon arányait tekintve a hetedik legkevesebben vannak azok a nyugdíjasok, akiket fenyeget a lecsúszás réme, mégis az arányuk összességében több mint 10 százalék, egészen pontosan 11,1 százalék. Ez a szám

2010-ben például még csak a nyugdíjasok 3,7 százaléka volt idesorolható, miközben 2016-ban már a 6,5 százalékuk. A negatív tendencia, mint ahogy láttuk, ráadásul tovább folytatódott, aminek következtében

Csak összehasonlításképpen, 2010-ben, amikor még 2,9 millió nyugdíjassal számolhattunk Magyarországon, az elszegényedés kockázata majd harmadannyi, összesen mintegy 107 000 nyugdíjast fenyegetett.