Ezekben a megyékben a legégetőbb a tanárhiány: a magyar óvodákban is egyre romlik a helyzet

Az előző tanévben 75 ezer alá csökkent az általános iskolákban alkalmazott pedagógusok száma, ami 2013 óta nem fordult elő - derült ki a KSH adataiból. Az óvodapedagógusok száma is 10 éves mélypontra került, ők kevesebb mint 31 ezren voltak.

Összességében a 2021/22-es tanévben 165 787 pedagógus és oktató dolgozott a hazai köznevelési intézményekben és a szakképző intézményekben, ami ugyan több, mint az előző tanévben volt, de 2015-ben például még több mint 171 ezren voltak. A növekedést összességében nagyjából a szakképző iskolák és a technikumok létszámgyarapodása hozta össze.

Mindenesetre az a grafikonon látszik, hogy 2003-ban még durván 20 ezerrel több tanár volt, mint most.

Egy másik fontos mutató, az egy pedagógusra jutó gyermekek száma sem fest túl jól: minél kisebb ez az arány, annál kevésbé vannak leterhelve, hiszen kevesebb gyerek között oszlik meg a figyelem. Ezzel szemben a magyar óvodákban 10,4 gyerek jut egy gondozóra, és az arány, ahogyan a lenti grafikonon is látszik, az elmúlt öt évben romlott.

Valamivel jobb a helyzet ebből a szempontból az általános iskolákban, ahol 9,7 diák jutott egy tanárra a 2021/2022-es tanévben. Ez ugyanannyi, mint 2015-ben volt, viszont idő közben volt már 9,5 is a mérőszám, azaz az utóbbi években romlott a helyzet. A középfokú oktatásban 10,2 tanulóra volt egy pedagógus, utoljára 2014-ben volt ilyen magas az arány, és az utóbbi években látványosan megugrott.

Ugyanakkor a megyei bontást megnézve, az általános iskolák esetében 7 megyében 10 feletti a mutató: Pest, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében jutott a legtöbb tanuló egy-egy pedagógusra. Budapesten viszont 9,2-es mérőszámot közöltek, de az országos átlagnál sokkal jobb a helyzet Baranyában (8,8), Békésben (8,9) és Zalában (8,9).

A középiskolákban valamivel rosszabb a tanárhelyzet, ugye, itt az országos átlag 10,2 diák/pedagógus, efölött pedig 13 megye szerepel a felsorolásban. Átlagosan a legtöbb tanulóval egy Heves megyei középiskolai tanárnak kell foglalkoznia (12,8), de Borsodban (11,6) és Pest megyében (11) sem túl rózsás a helyzet ebből a szempontból. A lista másik végén Békés (8,6), Nógrád (9,2) és Csongrád-Csanád megye (9,3) áll.

Bekeményítenek a magyar tanárok: egyhetes sztrájkot hirdettek

A jövő héten egyhetes munkabeszüntetést hirdetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Mint korábban írták, azért január 23-tól hirdették meg a sztrájkot, mert ekkor ér véget a nyolcadikosok középiskolai felvételije, tehát a sztrájk nem veszélyezteti a továbbtanulásukat. „Azért nem egy napban, hanem egy hétben gondolkodunk, hogy a sztrájkfolyamat új erőre kapjon.”

Így pedig úgy érdemes megszervezni a hetet, hogy ha kevés diák lesz jelen az iskolában, a sztrájk alatt csak felügyelet legyen az iskolában. Ha viszont az intézményvezető a sztrájk idejére tanítást rendel el, akkor azt javasolják, hogy legyenek olyan időszakok az adott sztrájknapon, amikor nincs tanítás még 50 százalékban sem.

Ha egész nap sztrájkolnának valahol a héten, akkor azt javasolják, két hétre jelentsék be a sztrájkot. Ha pedig az intézményvezető úgy dönt, hogy minden nap elrendeli a tanórák felének megtartását (érettségire felkészítés esetén a 100 százalékot), akkor azt kérik, hogy a tanórára berendelt pedagógusok ne tartsanak teljes tanórát, hanem hagyják félbe az órát, és a maradék időben felügyeljenek.

Egyébként a kormány január elsejével 10 százalékkal megemelte a béreket. A terv az, hogy a pedagógusok átlagfizetése 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80 százalékát. Amennyiben megérkeznek az uniós források, a mostani bérhez képest 2023-ban a mostani 10 százalékos béremelés helyett 21 százalékos, 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet az emelés mértéke.

Címlapkép: Komka Péter, MTI/MTVA