Újabb területen lettünk Európa sereghajtói: óriási katasztrófa lesz abból, ha ez így megy tovább

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több mint ötven adatot tart nyilván a magyar településekről, amelyeket korábban kevesen használtak fel a fejlettség követésére. Az Egyensúly Intézet tavaly létrehozott Településindexe ezt a hiányt pótolja, számszerűsítve a falvak, városok és fővárosi kerületek fejlettségét, lehetővé téve összehasonlításukat egy interaktív honlapon keresztül.

A fejlettségi mutató 53 indikátorból áll, és külön méri a fővárosi kerületeket, megyeszékhelyeket, valamint a különböző méretű városokat és falvakat. Az index a gazdasági mutatószámokra (adóbevételek, diplomások aránya) koncentrál, de figyelembe vesz szociális és kulturális dimenziókat is, mint a színházi előadások látogatottsága, a zöldterületek aránya vagy az egészségügyi ellátás elérhetősége.

Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója szerint a mérhetőség befolyásolja a döntéshozók irányultságát. A kezdeményezés iránti érdeklődést jelzi, hogy számos önkormányzat, jegyző jelzi a hibás adatokat, ami javítja az adatminőséget. A kutatók meglepőnek találják, hogy még ma is sok alapvető adat nehezen hozzáférhető vagy összehasonlíthatatlan, miközben Magyarország ebben még jól is áll a szomszédos országokhoz képest.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegek menekülnek ezekből a magyar városokból, falvakból: mi lesz így a hátrahagyottakkal?

A kistelepüléseken egyre nagyobb problémát jelent, hogy a lakosság és az önkormányzat között gyengül a kapcsolat.

Az index nemcsak technikai eszköz, hanem közpolitikai hatása is lehet, hasonlóan ahhoz, ahogy a GDP átalakította a nemzetek fejlődésének mérését. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a közpolitikai döntéshozatalban fontos lenne az intézkedések hatásainak előzetes becslése és utólagos mérése, bár a települések között nagy különbségek vannak az adatelemzési képességekben. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a fejlettség statisztikailag a lakosság képzettségével áll a legszorosabb összefüggésben.

Magyarország ráadásul sereghajtó lett Európában a fiatalok felsőoktatási részvételében is, miközben a települések között nagy a verseny a diplomás lakosokért.

Filippov Gábor szerint ez a verseny az ország minden területén megfigyelhető, az agglomerációs központok és környező települések között is.

A kutatók cáfolják azt a közbeszédben elterjedt nézetet, hogy több szakmunkásra és kevesebb diplomásra lenne szükség. Az adatok szerint a magasabb iskolai végzettség minden tekintetben előnyt jelent a munkaerőpiacon, függetlenül a diploma típusától.

Végül a szakértők kiemelték a helyi vezetés szerepét is. A jogkörök szűkülése és a forráshiány ellenére a tudatos, adatokra támaszkodó és kreatív településvezetés jelentős fejlődést érhet el akár néhány év alatt is, politikai elköteleződéstől függetlenül.