Rengeteg magyar tanulná ki ezt a sztárszakmát: rommá kereshetik magukat, ha megvan a papír?

Július végén kihirdették a 2025 szeptemberében induló egyetemi és főiskolai szakok ponthatárait, ezzel véglegessé vált, kik kezdhetik meg tanulmányaikat a felsőoktatásban. A ponthatárok kihirdetése után érdekes képet kapunk arról is, mely képzési területek és szakirányok voltak a legnépszerűbbek a jelentkezők körében. Elemzésünk során nemcsak azt vizsgáltuk meg, hogy hová jelentkeztek a legtöbben, hanem azt is, milyen intézményi és szakmai lefedettséggel működnek az egyes területek.

A képzési kínálat szempontjából jelentős eltérések mutatkoznak a különböző szakterületek között. Míg a pedagógusképzés területén 40 intézmény hirdetett meg összesen 4 962 különböző képzést, addig például az államtudományi területen csupán 2 intézményben indult 104 szak. Hasonlóan kiemelkedő számokat látunk a gazdaságtudományi képzéseknél is, ahol 34 intézmény 1 162 különböző képzést indított. Ez jól jelzi, hogy bizonyos területeken igen széles palettán mozog a kínálat, más területek viszont szűkebb lehetőségekkel várják a jelentkezőket.

A következő ábrán a Felvi.hu által közölt friss jelentkezési statisztikából állítottunk össze egy alap összegző ábrát. A táblában a képzési területek láthatóak, valamint az, hogy az adott terület hány intézményben indul. Majd alatta megnéztük, hogy az egyes területeket milyen arányban jelölték meg és külön jelöltük, hogy ebből hány százalék első helyen. 

Az oktatási kínálat mennyisége és sokszínűsége természetesen hatással van a jelentkezési kedvre is. A legtöbb jelentkezőt idén is a gazdaságtudományi terület vonzotta, összesen 123 368 jelentkezést adtak le erre a területre, ebből 26 618-an első helyen jelölték meg. Ez pedig nem véletlen, ugyanis ezek a képzések mondhatni, jolly jokernek számítanak. Egyfelől jól látható, hogy nagyon széles körben elfogadják a gazdaságtudományi diplomákat a munkaerőpiacon, másfelől a BA képzések után ezek az alapdiplomák rengeteg mesterképzésre nyitják ki a kaput a hallgatók előtt.

Nem meglepő megállapítás, hogy a 18-19 éves fiatalok között kevesebben vannak, akik konkrétan tudják, hogy milyen hivatásban képzelik el a jövőjüket (persze akad ilyen is, jellemzően az orvosnak, tanárnak, lelkésznek/papnak stb. továbbtanuló diákok pontosan tudják, hogy a kapott diplomájuk által nyújtott végzettségben képzelik el a pályájukat). Azonban a nagyobb rétegnek számító, úgymond "bizonytalan" fiatalok, sok esetben olyan szakot választanak, amely nem határolja be annyira a jövőjüket és még a diploma megszerzését követően is sok terület felé marad nyitva a munkaerőpiac előttük. Ilyen képzések közül több található (többek között) a gazdaságtudományi területen. 

A pedagógusképzés sem maradt el sokkal: 63 508 jelentkezés érkezett, ebből 21 896 első helyes volt. A harmadik legnépszerűbb terület a műszaki képzéseké, ahol 56 568 jelentkezést regisztráltak.

A legnépszerűbb képzési területek tehát a gazdaságtudományi, pedagógus- és műszaki képzések voltak, mind az összes jelentkezés, mind az első helyes jelentkezések száma alapján.

Fontos azonban megvizsgálni azt is, hogy az egyes területeken belül a jelentkezők hány százaléka jelölte meg első helyen az adott képzést – ez ugyanis jobban kifejezi a valós preferenciákat.

Mit mutatnak meg még ezek a számok?

Az elérhető adatokból kiszámoltuk, hogy az összes jelentkező közül milyen arányban választották az egyes területeket, valamint azt is, hogy ezek közül milyen arányban választották azokat első helyen. Majd érdekességből ezt területenként is kiszámoltuk, tehát az adott vizsgált területet összesen megjelölők közül hány % az első helyen választók aránya. Ez azért is nagyon érdekes, mert ebből meg tudjuk nézni azt, hogy az adott terület valójában mennyire népszerű, ugyanis, ha valaki egy területet első helyen jelöl és oda felveszik, akkor (ha tényleg megkezdi a tanulmányait ősszel) jó eséllyel ott is fog tanulni szeptembertől.

Erről is készítettünk egy ábrát (lejjebb), amelyen a legfőbb értékeket feltüntettük. Az első téglalap alakú ábrák azt mutatják meg, hogy hogyan arányulnak egymáshoz az egyes területek. Tehát, hogy az összes jelentkező közül hányan/milyen arányban jelölték meg az egyes területeket összesen és első helyen. A második lenti ábra, pedig a már fentebb említett területen belüli arányok kerültek ábrázolásra. Minél nagyobb egy kör, annál nagyobb a területen belül azoknak az aránya, akik az összes jelölés közül első helyen jelölték (ha nagyobb a kör területe, vélhetően az adott területet jelölték első helyen, tehát elhivatottabbak az az adott terület mellett). 

A művészeti képzések például különösen erős elköteleződést mutatnak, ugyanis a művészeti képzések esetében a jelentkezők 44%-a első helyen jelölte meg ezt a területet, míg a művészetközvetítésnél ez az arány 37% volt. Ezek alapján elmondható, hogy akik ilyen irányba indulnak, azok általában céltudatosan és meggyőződéssel választják ezeket a szakokat, míg szemben más területekkel, ahol nagyobb az esély arra, hogy csupán „biztonsági” opcióként szerepelnek a listán.

A gazdaságtudományi képzéseknél viszont az első helyes arány csupán 22%, tehát bár sokan jelölik meg ezt a területet, sok esetben más szakok mellett, második vagy harmadik opcióként kerülnek be.

Ahogy már fentebb kifejtettük, ez részben annak is betudható, hogy ez a képzési terület rendkívül sokféle lehetőséget kínál, és gyakori a kombinált jelentkezés (pl. valaki gazdasági és informatikai szakra is beadja a jelentkezést).

EZ IS ÉRDEKELHET

Büfészakokról vallott a BGE dékánja: nem összemérhetők a diplomák, így is sok pénzt lehet keresni

A Pénzcentrum legújabb interjújában Dr. Király Gáborral beszélgettünk, a Budapesti Gazdasági Egyetem, Pénzügyi és Számviteli Kar dékánjával.

Ugyanakkor az is látványos, hogy az összes jelentkezésen belül a gazdaságtudományi képzések tették ki a legnagyobb szeletet, az összes jelentkezés 24,87%-a ide irányult, míg az első helyes jelentkezések esetében ez az arány 19,82% volt. Ezek az értékek kiemelkednek a mezőnyből, és azt mutatják, hogy ez a terület továbbra is a legkeresettebb a fiatalok körében, még akkor is, ha nem mindenki első helyen választja.

A pedagógusképzések esetében érdekes kettősség figyelhető meg. Egyrészt nagyon magas az első helyen jelentkezők aránya (34%), másrészt az összes jelentkezéshez viszonyított arányuk is kiemelkedő: az összes jelentkezés 12,8%-a, az első helyeseknek pedig 16,31%-a ide irányult. Ez a növekvő népszerűség vélhetően a tanárhiány következtében felértékelődött oktatói pálya, valamint a csökkentett felvételi követelmények és bővített keretszámok hatására alakult ki. A pedagóguspálya nyitottsága (kevésbé szigorú bemeneti követelmények, ösztöndíjak) vonzóbbá vált, főként a kevésbé tehetősebb régiókban élő diákok körében.

A kevésbé népszerű területek közé tartoznak az agrár-, sporttudományi és természettudományi képzések. Az agrár terület például csupán az összes jelentkezés 2,82%-át tette ki, és csak 3,21%-nyian választották első helyen. A természettudományi terület még ennél is kevésbé népszerű: az összes jelentkezésnek csak 1,96%-át képviseli, első helyen pedig csupán 2,01%-ban szerepelt. Ez komoly kérdéseket vet fel a jövő kutatói utánpótlását illetően, hiszen a STEM (természettudományos és műszaki) területek fejlődése szempontjából kiemelten fontos lenne ezen képzések megerősítése.

Az államtudomány és jogi képzések iránti érdeklődés stabilnak mondható, de szintén nem számítanak kiugróan népszerűnek. Az államtudományi képzéseket 10 020-an jelölték meg, ebből 3 307-en első helyen – ez 33%-os arányt jelent, ami viszonylag magas elköteleződést mutat. A jogi területet 22 457-en választották, közülük 6 063-an első helyen, ami 27%-os arányt jelent. A jogi pálya továbbra is presztízsorientált, de úgy tűnik, sok diák más szakokkal kombinálva adja be ide is a jelentkezését.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lehull a lepel a magyar ügyvédekről: így élnek a sztárszakma munkásai, sokan pikkelnek rájuk

Az ügyvédi pályán való elindulás sem olyan egyszerű, ha valaki nem tud külső anyagi támogatást kapni.

Az informatikai és műszaki képzések jelentősége is megerősödni látszik, különösen a digitális gazdaság térnyerésével párhuzamosan. Az informatikát választók 6,95%-ot tettek ki az összes jelentkezésből, első helyen pedig 6,97%-os arányban jelölték meg. A műszaki képzéseknél ez az arány még magasabb: 11,41% az összes jelentkezésből, és 11,96% az első helyesek közül. Ezek az arányok azt mutatják, hogy a technológiai pályák továbbra is fontos szerepet töltenek be a hallgatók terveiben.

Összességében elmondható, hogy a jelentkezési arányok jól tükrözik a munkaerőpiaci trendeket és a társadalmi attitűdöket. A gazdasági és műszaki képzések népszerűsége hosszú távú karrierkilátásokat sejtet, míg a pedagógusképzés erősödő vonzereje inkább az aktuális szakemberhiány és az állami ösztönzők hatását mutatja. A művészeti területeken pedig erőteljes elhivatottságot tapasztalunk, jóllehet összességében kevesebben választják ezeket a szakokat.

Ugyanakkor a természettudományok, az agrárképzések és a sporttudomány háttérbe szorulása intő jel lehet. Ezek a területek kiemelt társadalmi jelentőséggel bírnak, így a felsőoktatási szakpolitika számára fontos feladat lehet ezen képzések vonzerejének növelése – akár ösztöndíjakkal, célzott kommunikációval vagy a pályakilátások javításával.

A 2025-ös felvételi adatokból tehát nemcsak az derül ki, hogy mely képzési területek népszerűek a jelentkezők körében, hanem az is, milyen arányban választják őket tudatosan. A részletes statisztikai elemzés feltárja azokat a területeket is, ahol társadalmi, gazdasági vagy oktatáspolitikai beavatkozás válhat szükségessé. Ezek az adatok így nemcsak az intézmények számára nyújtanak visszajelzést, hanem a döntéshozók számára is hasznos iránymutatást adhatnak a jövő felsőoktatási stratégiájának kialakításához.

Kutatás a PMÁP-kamatok befektetési lehetőségeiről

Az elmúlt mintegy 6 hónapban a kereskedelmi bankok versenyre keltek a lakossági állampapírokból (különösen a Prémium Magyar Állampapírból - röviden PMÁP) befolyó kamatok befektetési lehetőségeiért. Sokszor egymásra licitálva kínáltak és kínálnak a különböző típusú számlák (hagyományos bankszámla, értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ) nyitásáért anyagi jutalmat, juttatást vagy visszatérítést a maguk sajátos és egyedi módján. A juttatásokért az ügyfeleknek természetesen különböző feltételeket kell teljesíteniük, nincs ingyen ebéd, ahogyan szokták mondani. A kérdés az, találkoztál-e ilyen jellegű számlanyitási akciókkal? Részt vettél bennük?