Fontos határidő közeleg: több ezer magyart érint, a sorsuk múlik ezen - alig egy hónapjuk maradt

Október közepén indul a keresztféléves jelentkezés, így egészen november 15-ig legfeljebb hat helyet jelölhetnek meg azok, akik 2026. februárjában kezdenék meg vagy folytatnák tanulmányaikat. Ez a hat hely viszont szabadon variálható: nemcsak az egyetemek és a szakok között válogathatunk, hanem megjelölhető alap- vagy mesterképzés, nappali vagy levelező forma, és akár állami vagy önköltséges finanszírozás is. A felvételi eljárás tudnivalóit a Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza - ennek kiadása szintén október közepén várható -, és a jelentkezés az E-felvételi rendszerén keresztül adható le.

Tavaly is sok volt a jelentkező

A felvi.hu adatai alapján tavaly ősszel 6210 fő döntött a keresztféléves jelentkezés mellett, ennyien kezdték meg vagy éppen folytatták 2025. februárjában a felsőoktatási tanulmányaikat. Ez ugyan töredéke annak a közel 130000 főnek, akik az idén szeptemberben induló képzésekre adták be a jelentkezésüket, a keresztfélévben jelentkezők száma 2023-hoz képest 27,5 százalékkal nőtt.

A februárban induló képzésekre jelentkezők közül 4794-en örülhettek, azaz a jelentkezők 77,2 százaléka kezdhette meg tanulmányait valamelyik felsőoktatási intézményben. Közülük a legtöbben már diplomásan ültek vissza az iskolapadba, ugyanis 70,3 százalékuk mesterképzést jelölt meg a felvételin. Alapképzésre jóval kevesebben, pontosan 850 fő került be, viszont náluk még így is nagyjából 10 százalékkal volt jobb a bekerülési arány, mint a mestereseknél, csaknem 85 százalékuk került be valamely egyetemre.

Érdekesség, hogy míg a felsőoktatásban a nők évek óta felülreprezentáltak (például a 2025. szeptemberében induló képzésekre csaknem 12600 fővel több nő került be, mint férfi), a keresztféléves jelentkezések esetében 3,4 százalékkal több férfi örülhetett, ez a különbség pedig évek óta fennáll. Bár ebben a jelentkezési időszakban zömében mesterszakok közül válogatnak a legtöbben, a szeptemberit és a pótfelvételit is figyelembe véve, ezen a képzési szinten is több női hallgató tanul.

A tavalyi jelentkezők körében a budapesti egyetemek voltak a legnépszerűbbek, ezek közül is a BME (különösen a mérnökinformatikus és a gépészmérnök mesterképzések) és az ELTE (azon belül is a Gazdaságtudományi Kar mesterszakjai) álltak az első helyen.

Az idei keresztféléves felvételi eljárás január végén zárul majd le, a ponthatárok is ekkor fognak kiderülni.

Magyarországon nőtt a felsőoktatásban tanulók száma

A Eurostat szerint Magyarország benne van az Európai Unió azon 25 régiójában, ahol a 25 és 34 év közöttiek legalább 57,5 százaléka szerzett felsőfokú végzettséget. Ezt a statisztikát a budapesti régió húzza fel, ahol az előbbi korosztály 62 százaléka diplomás. Hazánk így teljesíti azt a 2030-ra kitűzött uniós célt, amely kimondja, hogy a 25 és 34 év közöttiek 45 százalékának rendelkeznie kell felsőfokú végzettséggel.

Bár Magyarország nyolc vizsgált régiójából hat 26,5 százalék alatt teljesített, összességében még így is olyan országok között szerepel, mint Belgium, Dánia, Hollandia, Lengyelország vagy épp Svédország. Mint a Eurostat írja, ez a kutatásra és az innovációra összpontosító magas színvonalú egyetemeknek köszönhető.