Szemet hunynak az adókerülő milliomosok felett!

Az adatok összevetésekor szinte ordít, hogy vagy a szabályozásnak van egy gyenge pontja, amit sokan kihasználnak, vagy sokan fittyet hánynak a törvényi kötelezettségükre. Az adó elkerülése érdekében a jogszabály bevezetése idején lázas társasház alapításba kezdtek a villaépületek tulajdonosai, mivel az adót helyrajzi számonként vetik ki.

Ha a földszint és az emeletek a társasház alapító okirat szerint külön helyrajzi számot kapnak és külön-külön százmillió forint alatti értéket képviselnek, akkor - annak ellenére, hogy a teljes ingatlan egy kézben van - nem róható ki luxusadó. A rendelet megalkotóinak erre mindenképpen gondolni kellett volna és ennek megfelelően módosítani lehetett volna a társasház alapítás szabályait, vagy adófizetésre kötelezni az egy kézben lévő álca-társasházak tulajdonosait.

Az elmúlt évben a magánszemélyek közül 435-en fizettek összesen 113 millió forint luxusadót, idén csatlakoznak hozzájuk a gazdasági társaságok, melyek várhatóan további 35 millió forintot fizetnek majd be ezen a címen. Eddig nem kevesebb, mint 58 társaság tett eleget törvényi kötelezettségének, ami fővárosi szinten elenyésző szám.

A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a luxusadó a 100 millió forintot meghaladó értékű lakó- és üdülőingatlanokra vonatkozik. Az adó alapja a százmillió forint feletti rész, a mértéke pedig fél százalék évente. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy 110 millió forintos lakóépület után 50 ezer forintot kell évente fizetni. 2008 előtt csak a magánszemélyekre vonatkozott a rendelet, de idén kiterjesztették a vállalkozásokra is.

A nagy értékű ingatlannal rendelkező családok próbáltak azzal védekezni, hogy több tulajdonosa van az ingatlannak és az egyes tulajdonosrészek nem érik el a százmillió forintot. Mivel a rendelet szerint helyrajzi számra lebontva kell megfizetni, ezért ez a próbálkozás nem vezetett eredményre. A résztulajdonosok a tulajdoni hányadaik arányában kötelesek az adót megfizetni, de még mindig több ezerre tehető a mulasztók száma.

Az adófizetési kötelezettség építés esetén a használatbavételi engedély kiadását, vásárlás esetén a tulajdonjog, vállalkozásoknál pedig a vagyoni értékű jog megszerzését követő év első napjától lép életbe. A százmilliós ingatlanok vásárlása esetén egyre inkább bevett gyakorlattá válik az offshore cégeken keresztül történő tulajdonosváltás.

Az eladó alapít egy offshore céget és alacsonyabb értéken apportálja az ingatlant a gazdasági társaságba, majd eladja a cég üzletrészét a vevőnek. A földhivatali ingatlan nyilvántartásban nem történik újabb átírás, a cégbíróságon pedig annyit dokumentálnak, hogy megváltozott egy társaság tulajdonosi szerkezete.

Az eladó - ha több mint öt éve tulajdonosa az ingatlannak - elkerüli a személyi jövedelemadó fizetést, miközben a vevő - mivel nem ingatlant, hanem üzletrészt vásárolt - több millió forintos vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség alól mentesül, bár cserébe kap egy céget. Egy százmillió forintos ingatlan normál adásvételénél a vevőnek közel hatmillió forint illetéket kell befizetni az államnak. 

A luxusadó megállapításának megkönnyítése érdekében a minisztérium kerületenként és megyénként meghatározta az értékhatárokat. Az adó számításakor ezeket a táblázatokat veszik figyelembe az önkormányzatok, de a helyi viszonyok figyelembe vételével az abban szereplő értékeket kötelesek utcánként tovább részletezni.

A luxusadót a helyi adóknak megfelelően két részletben március 15-is és szeptember 15-ig kell megfizetni. A jogszabály szerint a dupla adóztatás elkerülése érdekében a luxusadóból az építmény- és a kommunális adó levonható. Ezen kívül az épület korától és állagától függően további szorzószámokat, korrekciós tényezőket figyelembe lehet venni.

A földhivatali ügyleteket nyomon tudja követni az APEH hatáskörébe került Illetékhivatal, így a 100 millió forint feletti ingatlanok tulajdonosváltása esetén könnyebbé vált a luxusadó fizetési kötelezettség ellenőrzése. A főváros szerint az elmúlt két év nem igazán nevezhető sikertörténetnek, a helyi adóknak csak  elhanyagolható százaléka származott ebből az adónemből.