Egyre drágul a bérlés Magyarországon: nyárra tetőzhetnek az árak

A 2021-es év főként a kivárásról szólt a hazai albérletpiacon; az előző évi nagy zuhanást követően a piaci szereplők igyekeztek konzerválni a pandémia gazdasági hatásait, hogy ne folytatódjon tovább a visszaesés se a forgalom, se az árszint tekintetében.

A 2021-es negyedik negyedévben tapasztaltunk egy kisebb fellendülést, de ez esetben is csak 2-5%-os áremelkedés jelentkezett szórványosan a jobb lakásoknál. A luxuslakások iránti kereslet teljesen alább hagyott, a csekély forgalmat inkább a kisebb, alacsonyabb árú lakások tették ki. A befektetések szemszögéből vizsgálva beigazolódott az a régi és bölcs mondás, hogy a sok kicsi sokra megy: a prémium ingatlanok helyett inkább az átlagkeresethez igazodó, kisebb, de komfortos lakásokat részesítették előnyben a befektetők, amiket még ebben a nehezebb helyzetben is ki tudtak adni

– foglalta össze a tavalyi albérletpiaci helyzetet Kétszery Zsuzsanna, a Duna House Home Management üzletágának vezetője. A bérleti piac alakulását az inflációkövetés jellemezte, a pandémia gazdasági hatásai, a rendkívüli nagy árzuhanás után január-februárban már elkezdett magához térni a szektor: a kereslet mellett az árak is lassan, de biztosan elindultak felfelé.

A külföldiek is elkezdtek visszatérni a piacra, de még csak szórványosan. A stúdiólakások jelenleg havi 110-130 ezer forintba kerülnek, az egyhálószobás ingatlanok kezdő bérleti ára pedig 140-170 ezer forint között van, nagyságrendileg pedig 30 ezer forinttal nő szobánként nagyobb lakás esetén, de az árazásban szerepe van a lokációnak is.

Tapasztalataink szerint a kínálati oldalon lévő ingatlanok 90%-a reálison árazott – mind bérleti, mind értékesítési oldalról nézve. A legtöbb emberből hiányzik a gazdasági szemlélet, a saját pénztárcájukhoz mérik a piacot, nem pedig fordítva, épp ezért sokkhatásként élik meg a bérleti díjak emelkedését. A tavalyi év 7,5%-os inflációjának árfelhajtó erejével viszont senki nem számol, pedig ez a szolgáltatásokat – mint például egy lakás bérbeadása – is ugyanúgy érinti, nem csak például az élelmiszereket. És ez nem csak Budapestre, hanem egyéb nagyvárosra is vonatkozik

– mondta Kétszery Zsuzsanna, aki hozzátette azt is, hogy a kereslet mennyisége azonban nem csak ár függvénye, a mobilitás, a külföldiek érkezése, a kollégiumi férőhelyek és az oktatási rendszer alakítása szintén befolyásoló tényező. 2022 második felében várható, hogy a 2019-es szint fölé emelkednek majd a havi bérleti díjak, de jó esetben mostanra az emberek fizetése is megemelkedett, így arányaiban nem kellene, hogy akkora gondot jelentsen a bérleti díjak kifizetése, tette hozzá  a szakértő. Várható az Airbnb talpra állása is, ennek már vannak jelei, akkor viszont elkezd majd szűkülni a kínálat.

Ha ehhez keresletnövekedés is társul, akkor helyre állhatna a rend a bérleti piacon, sőt, meg is haladhatná a három évvel ezelőtti helyzetet

– fogalmazott Kétszery Zsuzsanna. Az orosz-ukrán háború hatásai a magyar albérletpiacot is érinthetik, a szakértő szerint ugyanis az ideérkező ukrán állampolgárok többsége fizetőképes, és „átmeneti albérletkeresőként jelennek meg a hazai ingatlanpiacon. Jellemzően 2-3 hónappal terveznek, és elsődleges céljuk, hogy ha véget ér a háború, akkor hazamennek, de rosszabb esetben sem tervezik, hogy véglegesen, vagy akárcsak huzamosabb időre is letelepednek Magyarországon. A szakértő szerint ez a hirtelen bérleménykereslet egészséges piaci mozgást idéz elő, nem kellene, hogy gondot jelentsen.