Polgárháború közepén az Egyesült Államok: Trump sem tudja kezelni a helyzetet?

A Portfolio elemzésében rámutatott arra, hogy Renée Good és Alex Pretti halála katalizátorként hatott: az amerikai nagyvárosokban tízezrek vonultak az utcára a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) ellen. A hivatalos álláspont szerint a 37 éves Good megpróbálta elütni az intézkedő ügynököt, amikor elhajtott a helyszínről. A nyilvánosságra került felvételek azonban ezt kétségessé teszik. A szintén 37 éves Prettinél a határrendészet munkatársai fegyvert találtak, és azzal vádolják, hogy az ügynökökre készült tüzelni. A videófelvételek viszont arra utalnak, hogy már lefegyverezték, amikor lelőtték.

A 2003-ban alapított ICE a szeptember 11-i terrortámadások utáni biztonsági intézkedések részeként jött létre. Egyesítette a korábbi Bevándorlási és Honosítási Hivatal, valamint a Vámhivatal funkcióit. Bár tevékenységi köre szerteágazó, elsősorban az illegális bevándorlók felkutatása, őrizetbe vétele és a deportálási eljárások elindítása miatt vált erősen vitatottá.

A Trump-kormányzat idején a szervezet példátlan mértékű forrásokhoz jutott. A 2025-ös költségvetési évre 9,13 milliárd, a következő évre pedig 11,3 milliárd dolláros keretet kapott, így az amerikai történelem egyik legnagyobb finanszírozású szövetségi rendfenntartó szervévé vált. Ezeket az erőforrásokat országos razziák végrehajtására használják olyan nagyvárosokban, ahol feltételezésük szerint jelentős számú illegális bevándorló tartózkodik. Bár hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, másodlagos források 150–400 ezer közé teszik a deportált személyek számát.

Az ügynökök alkalmazott módszerei számos kritikát váltottak ki. Páncélozott járművekkel, gépkarabélyokkal felszerelkezve, félkatonai öltözékben jelennek meg, elsősorban demokrata vezetésű településeken. Ezeknek a városoknak a vezetői több alkalommal is tiltakoztak a szövetségi erők jelenléte ellen. Az arcukat takaró ügynökök olyan embereket visznek el otthonaikból, akik esetenként évtizedek óta élnek ezekben a közösségekben. Dokumentált esetek vannak arra is, hogy bírói engedély nélkül hatoltak be olyan intézményekbe, amelyek átkutatásához egyes államokban végzésre van szükség. Iskolákból vittek el gyerekeket, és teljes családokat deportáltak olyan országokba, ahol az érintettek korábban soha nem éltek.

A politikai megosztottság a kérdésben is markánsan megmutatkozik. A demokrata szavazók közül sokan fasiszta erőszakszervezetnek tekintik a hivatalt, amely szerintük Trump utasítására terrorizálja a közösségeket. A republikánus támogatók jelentős része ezzel szemben úgy véli, hogy az ICE végre hatékonyan kezeli az illegális bevándorlás problémáját és az ahhoz kapcsolódó bűncselekményeket. A republikánus oldalon elterjedt nézet szerint az eddigi, engedékenyebb megközelítés eredménytelen volt, ezért időszerű volt az erőteljesebb fellépés.

Az aktuális tüntetési hullám látszólag lendületet adhat bizonyos változtatásoknak. Elképzelhető, hogy egyes demokrata vezetésű menedékvárosokból távoznak a szövetségi ügynökök, vagy legalábbis korlátozzák tevékenységüket. Az azonban kevéssé valószínű, hogy az amerikai társadalom egésze szembefordulna a szervezettel, és sor kerülne annak teljes felszámolására.

A mostani erőszakos események tovább mélyítik a pártok szavazótáborai közötti szakadékot, ami az idei időközi választások eredményére is hatással lehet. Republikánus vereség esetén a demokrata többségű Kongresszus megpróbálhatja korlátozni az ICE hatáskörét. Ez azonban a republikánus szavazók körében várhatóan nem megnyugvást, hanem további ellenérzést váltana ki, mivel úgy értékelhetik, hogy a demokraták ismét egy szerintük jól működő intézkedésrendszert számolnak fel.