Ezekre a családokra igazi sárgacsekk-horror vár ősztől: hogyan fizetnek be ekkora rezsit?

Az Eurostat adatai alapján 2020-ban az Európai Unióban 29,1 millió ember nem tudta késedelem nélkül befizetni a közüzemi számláit (fűtés, gáz, áram, víz, stb.) késedelem nélkül. Ez a lakosság 6,5 százaléka. 2019-es adatokhoz képest számuk (31,8 millió) csökkent, viszont az arányuk a teljes lakosságon belül csak 6,2 százalék volt, így tehát növekvő tendenciát mutat. Aki már két éve sem tudta befizetni a villany- és gázszámlát, annak komoly gondot okozhat ez 2022 telén is Európában, az energiaválság közepén. Ez Magyarországon sincs másként, ráadásul a rezsiemelés rengeteg embert érinthet majd hátrányosan, akiknek egyébként is gondja volt a számlák befizetésével.

Nagy kihívás elé néz Európa 2022 telén, ugyanis az energiaválság, egyre növekvő költségeket ismét kevesebben tudják majd megfizetni. Az EU-ban minden 15. lakosnak volt 2020-ban valamilyen közüzemi díjhátraléka, Magyarországon pedig minden 10. lakosnak akadt gondja a csekkek befizetésével. Ezt az arányt feltételehetően csak rontja majd a múlt héten beharangozott rezsiemelés is. Európán belül Montenegró, Észak-Macedónia, Görögország, Szerbia és Albánia lakosai közül voltak a legtöbben, akik nem tudták időben befizetni a számláikat.

A legkevésbé a hollandoknak, cseheknek, svédeknek, norvégoknak, luxemburgiaknak okoz gondot a csekkek befizetése időben. Az EU-átlagnál a magyarok esetében többször fordul elő, hogy valakinek közüzemi díjhátraléka keletkezik. A vizsgált 35 országból csak 12-ben nőtt 2019-ről 2020-ra ezeknek a lakosoknak az aránya, viszont ennek eredményeként összességében az uniós átlag is emelkedett.

A gyermeket nevelőknek fájhatnak legjobban a csekkek

Az Eurostat adatbázisa a háztartások összetétele és jövedelmi helyzete szerint is megmutatja, hogy mely rétegeknek okoz legnagyobb gondot időben befizetni a számlákat. Az önmagában nem lehet meglepő, hogy az alacsony jövedelmű rétegek esetében - vagyis akiknek a jövedelme kevesebb, mint a mediánbér 60%-a (Magyarországon 2020-ban bruttó 320 582 forint volt a medián, melynek a 60%-a nettóban körülbelül 128 ezer forint) - gyakoribb, hogy közüzemi tartozásuk keletkezik. Viszont az sem mindegy milyen arányban.

Az EU-ban a teljes lakosságot tekintve minden 15., csak az alacsony jövedelmű EU-polgárokat tekintve pedig minden 7. lakosnak adódott közüzemi díj hátraléka. Magyarországon a teljes lakosságot nézve minden 10., az alacsony jövedelműeket nézve azonban minden 4. lakos késve fizette be a számlát. Ez a 25 százalék súlyos arány!

A grafikon megmutatja, mekkora különbségek adódnak a háztartások összetétele szerint is. Amíg Magyarországon a gyermeket nem nevelőknek 6,7 százaléka fizette 2020-ban késve a rezsit, addig a gyermeket nevelők 14,4 százaléka! A leghátrányosabb helyzetben a három vagy több gyermeket nevelő szülők (18,3%), illetve a gyermekeiket egyedül nevelők (20,6%) vannak. Köztük vannak a legtöbben, akik nem tudták időben befizetni a számláikat.

Ha pedig kifejezetten az alacsony jövedelmű rétegeket vizsgáljuk, akkor az EU-ban és Magyarországon is kiugró a gyermeket nevelő háztartásokban a közüzemi díj hátralékos fizetésének gyakorisága. Ez esetben is a gyermeke(i)t egyedül nevelők és a nagycsaládosok között vannak a legtöbben ilyen helyzetben. Azonban amíg a nagycsaládosok az ígéretek szerint kivételt képeznek majd a rezsiemelés alól, az egyedülálló szülőknek óriási teherhet jelenthet majd a közüzemi számlák befizetése.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar rohanhat a vesztébe: nem csak az anyagi biztonságuk, hanem az egészségük a tét

A válságok nemcsak a háztartások anyagi helyzetét befolyásolják, hanem a lakosság mentális egészségre is rendkívül negatívan hatnak.