Hová folyik el az ívóvízünk 20 százaléka? Most takarékosságra szólítják fel az agglomerációt

Lassan megszokottá válik, hogy nyaranta a nagyobb hőhullámok idején lajtoskocsikkal szállítják az ivóvizet az ország több településére. A július közepén tomboló hőségre reagálva a DMRV a vízzel történő takarékoskodásra szólította fel a fogyasztókat a szolgáltatási területén, többek között a locsolás szüneteltetését kérve. Indoklásként a több hete tartó csapadékhiányt, illetve a Duna alacsony vízállását is említették. A természeti jelenségek mellett az is nehezíti a helyzetet, hogy az elmúlt évtizedben ugrásszerűen megnőtt a Budapest agglomerációjában lévő településeken élők száma, ezzel együtt a vízfelhasználás is. Bár a természeti jelenségeket nem igazán tudjuk befolyásolni, de azért akad néhány olyan intézkedés, amelyekkel enyhíthető lenne a vízhiány.

A hazai vízhálózat rendkívül kiterjedt, a Központi Statisztikai Hivatal 2020-as adatai alapján a háztartások közel 95 százaléka kapcsolódik a közüzemi ivóvízvezeték-hálózathoz. A lefedettség tehát szinte teljes, azonban az utóbbi évekre jellemző építési lázat az esetek jelentős részében nem követte a hálózat fejlesztése.

Az egyik lehetséges megoldás az időnként fellépő vízhiány enyhítésére az lenne, ha növelnénk a hálózat kapacitását. Nagyobb átmérőjű csövekre, illetve nagyobb teljesítményű szivattyúkra lenne szükség, ami természetesen nagyon komoly beruházási igénnyel jár. A fejlesztéseket segítheti, hogy a piacon már elérhetők előre összeállított, nyomásfokozó szivattyúk különböző kapacitással, amelyeket a víziközmű cégeknek már csak telepíteniük kell

– mondta el Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Kft. közműágazati értékesítési vezetője. Míg a hálózati kapacitás bővítése egy hosszabb távú, nagyobb beruházás, van olyan intelligens megoldás, amellyel szinte azonnali eredményt érhetnek el a vízszolgáltatók.

„Jelenleg a hazai ívóvízhálózaton 20 százalék körül van a fizikai veszteség, vagyis a vezetékeken lévő repedéseken, lyukakon, az illesztéseknél ennyi víz szivárog el. Ezt meg lehetne akadályozni, ha gyorsan és pontosan tudnánk, hogy hol vannak a szivárgási pontok. Erre a célra létezik a SmartBall, egy vízalatti úszó eszköz, amit be lehet küldeni a hálózatba és különböző érzékelőkkel felderíti, hogy hol van szükség beavatkozásra. Így nagyon pontos beavatkozást tesz lehetővé, nem kell nagyobb részeket cserélni, csak a hibás területet kell javítani. Valamekkora vízveszteség természetesen így is lesz, de ha sikerül közelebb kerülnünk a Nyugat-Európában általános 10-15 százalékos veszteséghez, az már 5-10 százalékkal kevesebb elpazarolt vizet jelent” – mutatott rá Gampel Tamás.

A hálózat fejlesztése, illetve a hibák felderítésének javítása mellett a víziközmű rendszerek hatékonyabb üzemeltetése is támogathatja a biztonságosabb vízellátást. A vízkezelést optimalizáló, felhőalapú vezérlőrendszereinkkel (Xylem Avensor) például elérhető, hogy a szivattyúzás a lehető legminimálisabb energiafelhasználással történjen, az aktuális igényekhez folyamatosan alkalmazkodva.