Mire érdemes váltani gázfűtésről? Ezek a fatüzelés, olajkazán, pellet, légkondi és felületfűtés előnyei és hátrányai

Sántha Endre, a Wavin Beltéri Klíma Megoldások Felelőse, 25 éve foglalkozik fűtési rendszerekkel. A szakember tapasztalatai szerint a következő lehetőségek közül érdemes átgondolni, hogy a saját környezetében ki melyiket látja megoldhatónak a gázzal működő hagyományos rendszerek helyett.

Fatüzelés. A fával való fűtés kézenfekvő megoldásnak tűnhet, ha van fatüzelésre alkalmas berendezésünk, például kályhánk, cserépkályhánk, kandallónk, ráadásul a tűzifa vásárlására most állami támogatás is jár. Azonban fontos arra is gondolni, hogy ez a viszonylag olcsó megoldás rossz hatásfokú fűtést eredményez, és további olyan költségeket is rejt magában, mint például a rendszeres kémény takarítás. A fatüzelés ezen felül komoly fizikai munkát igényel, hiszen a tüzelőanyagot fel kell hasogatni, majd a szárítást követően a tárolóhelyre kell szállítani, és a keletkezett hamut is rendszeresen el kell takarítani.

Olajkazán. Az olajjal való fűtés esetén számíthatunk a legkellemetlenebb „mellékhatásokra”, hiszen az olaj égetésekor jellegzetes, erős szag keletkezik, ráadásul az olaj a fánál lényegesen hamarabb képez jelentős koromréteget a kémény belsejében, amit emiatt sűrűn kell tisztítani. Ráadásul az olaj jellemzően nem lényegesen olcsóbb a gáznál, és a tárolása is körültekintést igényel.

Pellet. A fapelletek, és a fabrikettek lényegében összepréselt faforgácsból állnak, és ez a megoldás jóval tisztább, mint a tűzifával vagy az olajjal való fűtés. Viszont drágább, mint a tűzifa, és a pellettel való fűtés kifejezetten nagy helyigényű a tárolás, és maga a nagyméretű kazánnal való tüzelés miatt is. Fontos, hogy a pelletet nem lehet vizes, nyirkos helyen tárolni, mert az átnedvesedett tüzelőanyag lényegesen rosszabb hatásfokkal ég.

Légkondicionáló. A klíma fűtés üzemmódra való kapcsolása kézenfekvő megoldás lehet mindazok számára, akik a nyári meleg miatt már korábban beszereztek légkondicionálót, vagy egyszerre szeretnék megoldani a fűtés és a hűtés kérdését. Azonban a klíma viszonylag rossz komfortérzetet eredményez, hiszen a falakat és a lakótérben található tárgyakat lassan melegíti fel, illetve a levegő befúvás által huzatérzetet okoz. Ráadásul száraz levegőt eredményez, felkavarja a lakásban található port, és akár legionella betegséget is okozhat. Üzemeltetéséhez azonban csak a karbantartást, illetve az áram árát kell megfizetni, ami jelenleg lényegesen kedvezőbb a gáz áránál.

Felületfűtés. Ezek a rendszerek sugárzásos hőleadást eredményeznek, így a klímafűtéssel szemben nem a levegőt, hanem magukat a falakat, illetve a berendezési tárgyakat melegítik fel, ezáltal sokkal kellemesebb hőérzetet nyújtanak. Jobban is tartják a meleget, így ajtónyitásnál, szellőztetésnél nem „szökik el” a hő, még akkor sem, ha az épület nincs felújítva. A felületfűtési rendszerrel egy csapásra megoldódhat a nyári hűtés kérdése is, hiszen attól függően, hogy milyen hőtermelő egységet választunk, lehetőség nyílik a helyiségek hűtésére is. Ez egyszeri beruházást, például hőszivattyú, kondenzációs gázkazán, folyadékhűtő beüzemelését jelenti, ám ezek mindegyikének energiaigénye lényegesen alacsonyabb a gázzal való fűtésnél, vagy a légkondicionáló üzemeltetésénél, és rendszeres karbantartást sem igényel. Ráadásul a hőszivattyú ún. „H” tarifával, azaz a megújuló energiaforrásokra érvényes kedvezményes áramtarifával működtethető.

A fentiek közül a szilárd és olajtüzelés jelentősen károsítja a környezetet, tehát a reális megoldást a hőszivattyú és felületfűtés együttese jelenti.