Itt áll feketén-fehéren: magyar fiatalok tömegei tengődnek áldatlan körülmények között

Bár néhány évtizedekkel ezelőtt még a fejlődő országok sajátosságának tűnt, mára a fejlett gazdasággal rendelkező államoknak is egyre elterjedtebb dolog a túlzsúfoltság. Az Európai Unió statisztikai hivatala alapján tegnap délután publikált adatok szerint 2021-ben a szervezeten belül a lakosság 17 százaléka élt túlzsúfolt lakókörnyezetben. Ez pedig nyilván csak a jéghegy csúcsa, ugyanis számos tagállamban a polgárok ennél jóval nagyobb százaléka kényszerül ilyen körülmények között élni.

A statisztikai hivatal által vizsgált (EU-s és tagjelölt) országok közül Szerbiában küzdött a lakosság a legnagyobb arányban ezzel a problémával, ahol az emberek 51 százaléka élt olyan lakásban, ahol a kényelmesnél többen tartózkodtak életvitelszerűen. De hasonlóan általánosnak bizonyult ez az életkörülmény Lettországban (itt 41,3 százalék élt így), illetve Romániában (itt 41 százalékot érintett a probléma).

Hazánkban a mutató az EU-hoz kötődő államok közül a tizenkettedik legmagasabb, a 17,9 százalékos aránnyal pedig az uniós átlaghoz az összes ország közül éppen Magyarország áll a legközelebb

Régiónkban egyébként nagyon változó, hogy melyik országban mekkora részben van jelen a probléma. A már említett Romániában ugye hatalmas problémát képez ez a jelenség és Szlovákiában is a lakosság 31 százaléka él így, a többi szomszédunknál azonban nem ilyen rosszak a számok. Csehországban például csak az emberek 15,4, Ausztriában a 14,3, Szlovéniában pedig a 10,9 százaléka él zsúfolt környezetben, tehát jóval kevesebbeket érint a probléma, mint Magyarországon.

A fiatalok helyzete eközben jóval nehezebb, mint a lakosság többi részéi. 2021-ben a 15 és 29 év közötti EU-s állampolgárok 26 százaléka lakott túlzsúfolt helyen. Ebben a korosztályban tehát 9 százalékkal magasabb az ilyen körülmények között élők aránya, mint a teljes népességre vetítve.

Nyilván a fiatalok esetében is komoly különbségek vannak persze az egyes tagállamok mögött. A túlzsúfolt környezetben élők aránya a 15-29 év közöttiek körében Romániában volt a legmagasabb, ahol a korcsoport 60 százaléka küzdött ezzel a problémával. De hasonlóan sokakat érintett a dolog Bulgáriában (57 százalék) és Lettországban (47 százalék) is.

Megfigyelhető, hogy a fiatalok és a teljes népesség közötti különbség országonként nagyon eltérő. Dániában (21,6 százalék a 9,2 százalékkal szemben) és Hollandiában (7,5 százalék, szemben a 3,4 százalékkal) például több mint kétszer akkora arányban érintette őket, ezzel szemben Cipruson, illetve Máltán csupán 1,3 százalékpontos különbséget rögzítettek.

Magyarországon sem kicsi a különbség. Hazánkban a fiatalok 28,3 százaléka él túlzsúfolt lakhelyen, szemben a teljes lakosságra vonatkoztatott 17,9 százalékkal.

Ezzel régiós szinten is hasonló módon a középmezőnyben helyezkedünk el a mutatót nézve. Románián kívül tehát Szlovákiában is jóval több (44,2 százaléknyi) fiatalt érin ez az élethelyzet, a többi Közép-Európai országban azonban valamivel kevésbé számít gyakorinak. Csehországban a 16-29 év közöttiek 24,6 százaléka lakik zsúfolt környezetben, míg  Ausztriában 21,7, Szlovéniában pedig mindössze 16,2 százalékuk érintett.

Nőtt a magyar lakások mérete

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éppen kedden ismertette a 2022-es népszámlálás legújabb publikus eredményeit, ami szerint pozitív változásokat lehetett látni a magyar lakóhelyek összetételében. A lakott lakások 31 százaléka kétszobás, 32 százaléka háromszobás, a négy vagy annál több szobás lakások aránya 29 százalék. A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, 4 négyzetméterrel több, mint 2011-ben. Tovább nőtt a nagy lakások aránya, a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületűek 28 százalékot tesznek ki. Száz lakott lakásra 237 lakó jut, 11 fővel kevesebb a 2011. évinél. 

Felmerül persze, hogy mely lakások számítanak az Eurostat szerint túlzsúfoltnak.  A statisztikai hivatal ezt egy világos keretrendszer szerint határozza meg, mely szerint azok számítanak túlzsúfolt lakóhelynek, ahol:

• nincs külön szobáj minden párnak, vagy egyedülálló 18 év felettinek
• nincs külön szoba minden harmadik azonos nemű 12 és 17 év közötti gyerekenként
• nincs külön szoba legfeljebb két 12 év alatti gyerekenként