Borzalmas körülmények között élnek a legszegényebb vidékiek: sokaknál WC, csatorna, melegvíz sincs

Az év második felében jelentek meg a 2022-es népszámlálás adatai, ami alapján a Pénzcentrum még megvizsgálta, hogy mi a helyzet a budapesti, illetve Közép- és Nyugat-Dunántúli régió ingatlanaival. Cikksorozatunk negyedik részében azt néztük meg, hogy hány olyan háztartás van a Dél-Dunántúli régióban, ahol a családok kénytelenek egy finoman fogalmazva sem komfortos otthonban élni.

Azaz azt néztük meg, hogy hány komfort nélküli ingatlan lehet a Dél-Dunántúli régióban, illetve mennyien voltak 2022-ben, valamint az előző népszámlálások idején, akiknek nincsen főzőhelyisége, fürdőszobája, szennyvízelvezetése vagy vízöblítéses WC-je, esetleg nincs internet a lakásában.

A KSH adatai alapján pedig a helyzet sokkoló: a régióban ugyanis 153 524-en mondták azt, hogy nincs otthonukban vezetékes internet, míg 148 610-en válaszolták azt, hogy helyiségenként konvektorral, vagy kályhával kénytelenek fűteni.

Ez pedig csak a jéghegy csúcsa, hiszen többezer lakásban nincsen vezetékes víz, miközben tízezrek élnek vályog vagy sár falazatú házakban, százak húzzák meg magukat szükséglakásokban és szintén többezer embernek nincsen otthon melegvize vagy egyáltalán fürdőszobája.

Javult a helyzet a Dél-Dunántúlon

Bár, ahogy a bevezetően is olvasható még mindig sokkoló a helyzet a régióban, azonban azt fontos kiemelni, hogy az előző népszámlálás óta szerencsére drasztikusan javultak a körülmények és egyre kevesebben élnek rossz körülmények között. 2001-ben ugyanis még 76 258-an mondták azt, hogy vályog- vagy sárfalazatú a házuk, 2011-ben 67 078-an voltak, míg tavaly „mindössze” 56 291-en nyilatkozták ezt.

A komfort nélküli háztartások száma is jelentősen csökkent az elmúlt 21 évben: 2001-ben még 45 397-en mondták, hogy ilyen otthonban élnek. Ez a szám 2011-re 26 513-ra, majd 2022-re 13 803-ra csökkent. De azoknak a száma is csökkent, akiknek nincs főzőhelyiségük vagy fürdőszobájuk. Előbbi esetben ez a szám 2001-ben 3700, 2011-ben 2413, tavaly pedig 2422 volt. A fürdőszobák esete azonban sokkal megdöbbentőbb: a Dél-Dunántúli régióban ugyanis 2001-ben 47 899-en állították, hogy nincs saját fürdőszobájuk, 10 évvel később 29 316-an, míg tavaly 19 694-en.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek voltak a 2023-as év legrosszabb befektetései: meg van húzatva, aki jövőre is itt tartja a pénzét?

Mutatjuk, melyek voltak az év legnagyobb melléfogásai és hogy milyen befektetéseket, megtakarítási formákat lesz érdemes elkerülni 2024-ben.

2001-ben 62 603 esetben mondták, hogy nincs otthonukban vízöblítéses WC. Ez a szám pedig szerencsére az elmúlt 21 évben az ötödére csökkent: 2022-ben már csak 16 097-en állították ezt, míg 2011-ben 31 645-en. A vezetékes víz esetében szintén javult a helyzet, hiszen az évezred elején még 39 571-en mondták, hogy nincs otthonukba bekötve a vezetékes víz, 2022-ben pedig 11 812-en.

A meleg folyóvíz hiánya is egyre kevesebb családnak jelent problémát, bár ez a szám javult talán a legkevésbé. 2001-ben 50 398-an állították, hogy otthonukban nincs melegvíz, 2011-ben 32 901-en, míg tavaly 18 738-an. A KSH által publikált adatok szerint 2022-ben 14 824 esetben jelezték, hogy nincs szennyvízelvezetésük, ez a szám pedig az évek alatt láthatóan csökkent. 2001-ben ugyanis még 37 794-en, 10 évvel később pedig 13 782-en állították ugyanezt.

Azok száma viszont, akiknél nincs központi fűtés hasonlóképpen nagy, mint azoké, akiknek nincsen vezetékes internetük vagy kénytelenek helyiségenként konvektorral vagy kályhával fűteni. 148 610-en mondtál tavaly, hogy nem rendelkeznek központi fűtéssel, 2011-ben 176 761-en voltak, míg 2001-ben 199 655-en állították ugyanezt.