Így vásárolják fel a magyar lakásokat, házakat a külföldiek: nincs megállás, már ez fog menni?

A KSH előzetes adatai és a Duna House által becsült tavalyi tranzakciószámok alapján mindössze 3%-os arányban képviselték magukat a magyar ingatlanokat érintő adásvételekben az EU-n kívüli állampolgárok, ugyanis a Miniszterelnökség által közzétett statisztika alapján 2.981 esetben nyújtottak be ingatlanszerzés iránti kérelmet tavaly az erre kötelezett külföldiek.

Ezzel szemben a 2022-es év a KSH adatbázisa szerint 138.022 ingatlaneladással zárult, amelyből 2%-ot tett ki a külföldi vásárlók száma - mondta el Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.

A 2023-as ingatlanpiacon erősödő tendenciát mutatott tehát a külföldiek jelenléte, azonban fontos kiemelni, hogy nem minden külföldi állampolgár által vásárolt ingatlan tartozik ide. A szabályozás szerint külföldiként külön kormányhivatali engedély szükséges egy magyarországi ingatlan megvásárlásához, amelyet az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz kell benyújtani. Engedély nélkül is megoldható azonban a vásárlás, de kizárólag az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség tagállamai, valamint Svájc állampolgárai szerezhetnek ilyen módon ingatlant hazánkban. Az Unión belüli nemzetiségek ingatlanszerzéséről nincsenek pontos statisztikák, de a Duna House szakértőinek tapasztalatai alapján továbbra is a német, a holland és az osztrák állampolgárok a legaktívabbak a hazai ingatlanpiacon

 - mondta erről Benedikt Károly.

A Miniszterelnökség által közzétett statisztika szerint a 2023-as év során benyújtott ingatlanszerzési kérelmek száma 18%-kal meghaladta a 2022-es év adatait, sőt, 10%-kal még 2021-et is túlszárnyalta. A külföldiek ingatlanszerzése szempontjából leggyengébbnek számító 2020-as év adataihoz képest 2023 36%-os emelkedést mutat a benyújtott kérelmek számának tekintetében.

A tavalyi évben a legjelentősebb arányban a kínai nemzetiségű ingatlanvásárlók voltak aktívak a hazai ingatlanpiacon, összesen 647 ingatlanra tettek szert, ami 17%-kal kevesebb, mint 2022-ben. Azonban még így is az összes EU tagállamon kívüli, külföldi ingatlanvásárló 22%-át teszik ki, ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy 2022-ben 32%, 2021-ben pedig 36% volt ez az érték. A kínaiak által, a tavalyi év során vásárolt ingatlanok zömében Budapesten találhatóak, azon belül preferált területnek a XIII. és a X. kerület számított, ahol az összes kínai állampolgár által szerzett ingatlan 13, valamint 11%-a található.

A háborúval érintett nemzetiségek közül az orosz vásárlók aktivitása emelkedett 2023-ban az előző év adataihoz képest, az ukrán állampolgárok ingatlanszerzése 7%-kal mérséklődött a 2022-es adatokhoz viszonyítva tavaly. Az aktivitásuk csökkenése ellenére, míg 2022-ben az ukrán volt a negyedik legtöbb magyar ingatlant szerző népcsoport, addig 2023-ban 5%-os jelenléttel a harmadik helyet szerezték meg. Az ukrán állampolgárok zömében (9%) a főváros IX. kerületét preferálták, de keresett volt még körükben a nyíregyházi lokáció (8%) is.

A beadott kérelmek alapján a második legtöbb ingatlant orosz állampolgárok szerezték hazánkban, akik 2023 során 16%-kal több alkalommal kértek engedélyt az ingatlanszerzésre a 2022-es év darabszámához képest. Körükben a VI. kerületi ingatlanok számítottak a legkeresettebbnek, az összes orosz állampolgár által szerzett ingatlan 17%-a rendelkezett terézvárosi lokációval, 9%-ban pedig Erzsébetvárosban szerződtek ingatlanvásárlás céljából. A tavaly benyújtott kérelmek 82%-a lakóházra, lakásra vonatkozott, az összes engedélykérés 72%-a fővárosi ingatlan megvásárlására irányult, ami a darabszámok tekintetében 30%-os erősödést jelent 2022-höz képest.

A fővárost illetően a külföldi befektetők körében népszerű lokációnak számít a pesti belváros azon belül is az újépítésű fejlesztések számában rekorder XIII. kerület vezeti a sort a beadott igénylések száma szerint (145 db), utána kevéssel lemaradva a VI. kerület következett (140 db). 100 feletti kérelemszámmal keresett volt még a VII., a VIII., és a IX. kerület is

– ismertette a szakértő a miniszterelnökségi statisztika adatait.

Budapesten kívül is keresettek voltak az ingatlanok, az esetek 7%-ban Pest vármegyei lokáció mellett tettél le a voksukat a külföldiek tavaly, a benyújtott kérelmek száma az előző évi adatnál 2%-kal volt magasabb.

Számottevő változás érezhető a Komárom-Esztergom vármegyei kereslet kapcsán, ugyanis csaknem négyszer annyi engedélykérést nyújtottak be tavaly a más nemzetek országaiból érkező vásárlók ezen a területen található ingatlanokkal kapcsolatban, mint 2022-ben

– folytatta a szakértő.

Hogy milyen ingatlanokat keresnek idén a két legaktívabb népcsoport tagjai, a kínai és az orosz befektetők hazánkban?

A külföldi vevők az ingatlankeresés során alaposan átnézik a kínálatot, maga a döntéshozás és a tranzakció egyelőre lassabb ütemben zajlik. Az orosz állampolgárok között azok, akik a háborús helyzet ellenére megoldják, hogy ingatlanhoz jussanak és megfelelő tőkével rendelkeznek, javában befektetési céllal luxus ingatlanokat vásárolnak, azonban általánosságban az is igaz rájuk, hogy más országok piacán is rendelkeznek ingatlanbefektetéssel. A kínai vásárlókat illetően is igaz az, hogy csökkent az otthonteremtési céllal vásárlók aránya, inkább befektetési szándékkal vásárolnak, nappali plusz egy vagy két hálóval rendelkező ingatlanokat, zömében 80-100 millió forintos értékhatárig, a belvárosi területeken, akár teljes berendezéssel együtt, azonnali kiadás céljából. Mindkét nemzet képviselőire igaz, hogy előszeretettel vesznek igénybe ingatlanszakértői segítséget a vásárlás során, a Duna House hálózata pedig több orosz és kínai nyelven beszélő kollégával, illetve angol, német, orosz, valamint kínai nyelvű nyomtatványokkal felkészülve várja a megkereséseket

– árulta el Benedikt Károly.