Indul a pénzosztás, több tízezer magyar juthat felújítási támogatáshoz: ez kell az igényléshez

Az EKR lényege, hogy az energia-kereskedők kötelesek az általuk értékesített energia értékének meghatározott százalékát a végfogyasztóknál - elsősorban a lakosságnál - megvalósuló energiamegtakarítási projektekre fordítani. A rendszer alapegysége a hitelesített energia-megtakarítás (HEM), amelynek keretében az energiakereskedők pénzügyileg támogatják a lakossági energiahatékonysági beruházásokat - írja a Telex.

A jogszabályi háttér már nagyrészt elkészült: az Országgyűlés április 29-én elfogadta az energiahatékonyságról szóló törvény módosítását, június 20-án pedig megjelent a végrehajtási rendelet. A szakma most a katalógus mielőbbi publikálását várja, amely pontosan meghatározza majd, hogy milyen fejlesztések milyen energiaelőnyökkel járnak.

A program egyértelmű nyertesei a háztartások lesznek, amelyek kedvezményesen finanszírozhatják energiahatékonysági beruházásaikat, valamint az építőipari vállalkozások, mérnökök és anyaggyártók, akik jelentős megrendelésekhez juthatnak. A töltőállomásokra semleges hatással lesz a program, míg a nagy energiakereskedő cégek (MVM, E.ON, Met, Audax) a vesztesek közé tartoznak.

Az üzemanyag-kereskedők továbbra is csak a kereskedett energia 0,5 százalékából finanszíroznak majd projekteket, míg a gáz- és áramkereskedőkre fokozatosan csökkenő, de jelentősen magasabb kötelezettség vonatkozik: 2025 második felében 2,3 százalék, 2026-ban 1,4 százalék, 2027-ben 1 százalék, majd 0,5 százalék.

Az EKR nemcsak energetikai program, hanem gazdaságpolitikai eszköz és jóléti intézkedés is, hiszen a 2026-os választások előtt jelentős forrásokat juttat a háztartásokhoz és az építőiparba. Bár közvetlen készpénztámogatást nem nyújt, más programokkal (Otthon Start, Otthonfelújítási támogatás, Vidéki Otthonfelújítási Program) kombinálva jelentős segítséget jelenthet a lakásfelújításokhoz.

A program kialakítása során intenzív egyeztetések zajlottak az Energiaügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint az érintett iparági szereplők között. A lobbicsatát részben az üzemanyagosok nyerték, akik sikeresen érveltek az inflációs kockázatokkal, másrészt az építőipar, amely jelentős megrendelésállományra számíthat. A gáz- és áramkereskedők viszont szigorúbb szabályozással szembesülnek.

Az új szabályozás szerint a korábbi 0,5 százalékos EKR-mérték erejéig a régebbi projektek is elszámolhatók, de ezek legalább 30 százalékának új beruházásnak kell lennie. Az új kötelezettségek háromnegyedének pedig kifejezetten új háztartási megtakarításnak kell lennie. Fontos kritérium, hogy csak olyan projektek számolhatók el, amelyek legalább hat éven át tartó energiamegtakarítást eredményeznek.

A szakértők szerint a program filozófiája, hogy "a legértékesebb energia az, amit el sem fogyasztunk", de értékes az is, ha javul a lakosság komfortfokozata, illetve ha csökken az állami rezsitámogatás szükségessége a hatékonyabb energiafelhasználás révén.

A szabályozás megkülönbözteti az "alsó polcos" (0,5 százalékos) és a "felső polcos" (további 1,8 százalékos) kötelezettségeket. Az előbbibe tartoznak az ipari és logisztikai beruházások, míg az utóbbiba főként a lakossági fejlesztések. A felső polcos kategóriából kiszűrték a korábban kritizált, valós megtakarítást alig eredményező megoldásokat.

A szakemberek várakozásai szerint a program keretében akár 120-150 ezer lakás felújítása is megvalósulhat. A négy fő támogatott terület a födémszigetelés (akár 0 százalék önerővel), a homlokzatszigetelés (20-25 százalékos külső finanszírozással), a nyílászárócsere, valamint a fűtéskorszerűsítés, különös tekintettel a hűtésre és fűtésre egyaránt alkalmas split klímákra.