-3 °C Budapest

Miből lesz a cserebogár: hol tart Magyarország?

Pénzcentrum
2008. március 12. 12:00

A tegnapi nap jelentette meg az Eurostat a Tudomány, Technológia és Innováció Európában címet viselő tanulmányát, melyben a kulcsfontosságú szerepet betöltő kutatás-fejlesztési teljesítményeket, az arra fordított összegeket, illetve számos egyéb ahhoz kapcsolható mutatót vett górcső alá.

Messze még a cél

Mindig kiemelt téma az, hogy egy-egy ország mennyit fordít kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységre, s persze az sem mindegy, hogy ezen költések zöme a kormányzati, vagy a magánszféra berkeiből ered. Az unióban sincsen másképp, ugyanis a Lisszaboni Stratégia is kitér erre a területre. Az úgynevezett barcelonai célkitűzés alapján a GDP 3 százalékát kellene k+f kiadásokra fordítani, s ebből 2 százalékpontot a magánszférának kellene biztosítania.

Mondanunk sem kell, hogy pillanatnyilag igen kevés régió teljesíti ezt a célt. A 2002-es adatok alapján a 254 régió közül mindössze 21 érte el a 3 százalékos célkitűzést, közülük a legtöbb Németországban található meg.

Ennek alapján jogosan merül fel a kérdés, szükséges-e, hogy minden régióban teljesítsék az előírást? A válasz az, hogy nem, ugyanis mindezt befolyásolhatják a helyi jellegzetességek, a célkitűzés lényege, a versenyképesség fokozása viszont mindig szem előtt kell, maradjon.


Ki mennyire innovál?

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A hazai kisvállalkozások többsége általában már nem képes a kutatás-fejlesztési kiadásokra megfelelő forrást elkülöníteni. Igaz ma már egyre több pályázat, támogatás jelenik meg, amelyek mind az innovációt hivatottak elősegíteni.

Itthon a legalacsonyabb mértékben a mikrovállalkozások járulnak hozzá a k+f kiadásokhoz, a kis- és középvállalati szféra hozzájárulása közel azonos, s a legnagyobb súlyt a nagyvállalatok képezik. Érdekességként elmondható, hogy ez Oroszországban teljesen más képet mutat, itt ugyanis a legmagasabb k+f kiadással a 250 és 499 fő közötti vállalkozások rendelkeznek.

Szabadalmak A kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatosan a szabadalmak számát szokás még górcső alá venni. A 2003-as adatok alapján az egy millió lakosra vetített, az Európai Szabadalmi Hivatalnak bejelentett szabadalmak száma alapján az első helyen Svájc áll, hazánk pedig a hátulsó mezőnyben található meg.

A jelenlegi helyzeten számos ponton lehetne segíteni, így például a műszaki és természettudományos oktatás területén jelentkező hiányt lehetne pótolni, de az innováció alkalmazásának területe is segítségre szorul még.

NAPTÁR
Tovább
2026. január 23. péntek
Zelma, Rajmund
4. hét
Január 23.
Kaposvár napja
KONFERENCIA
Tovább
Agrárium 2026
Tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozásának
Green Transition & ESG 2026
Bemutatjuk a legjobb, a nettó zéró kibocsátást elősegítő fenntarthatósági megoldásokat
Retail Day 2026
A magyar (kis)kereskedelem jelene és jövője
Digital Compliance 2026
Adat és MI: minden napra egy változás?
EZT OLVASTAD MÁR?