Több csőd lesz a jövőben

Az azonnali fizetési moratórium a leglényegesebb eleme a szeptember 1-jén hatályba lépett csődtörvény módosításának. Eszerint amennyiben az adós kezdeményezi a csődeljárást, a csődeljárási kérelem benyújtásával kvázi egyidejűleg az eljárás alá vont vállalkozás azonnali fizetési haladékot kap. Ez azt jelenti, hogy - bizonyos kivételekkel - az adóssal szemben hitelezői követeléseket nem lehet érvényesíteni, illetve az adós is csak meghatározott keretek között teljesíthet kifizetéseket.

Amennyiben a bíróság jóváhagyja a csődkérelmet és elrendeli a (végleges) fizetési haladékot, az adósnak 90 nap áll rendelkezésre, hogy egyeztessen hitelezőivel, megpróbálja reorganizálni vállalkozása működését és megkösse a csődegyezséget a hitelezőkkel. A fizetési haladék egészen egy éves időtartamra meghosszabbítható a hitelezők hozzájárulásával. Ezek az új szabályok lehetővé teszik az adós részére, hogy a hitelezőkkel egyeztetve rendezze gazdasági helyzetét a tevékenység folytatása érdekében.

Az új szabályozás szerint az adós mellett a hitelezők is nyújthatnak be csődkérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon. Fontos felhívni a figyelmet, hogy amennyiben az adós nem a formai követelményeknek megfelelően nyújtja be a kérelmet, egy évig nem kezdeményezhet újabb csődeljárást.

A tavalyi évben csak néhány csődeljárást kezdeményeztek Magyarországon, a nagyságrendileg 11 ezer felszámoláshoz képest rendkívül keveset. A nemzetközi restrukturálási gyakorlat illetve hazai tapasztalataink alapján azonban bizakodunk abban, hogy az elkövetkező években ez változni fog - mondta el a rendezvényen Dr. Tapolczai Nóra, a Nörr Stiefenhofer Lutz Iroda ügyvédje.