Nincs utánpótlás: bedőlhet a hazai KKV szektor

Figyelembe véve azt, hogy a kis- és középvállalkozások sikere jelenti a gazdasági növekedés motorját, a magyar fiatalok alacsony vállalkozói hajlandósága komoly utánpótláshiánnyal fenyeget.

A magyar kis- és középvállalkozások nemzetgazdasági szinten központi szerepet játszanak a bevételek megtermelésében, a közteherviselésben, a munkahelyteremtésben és a fogyasztásban egyaránt. Az állam arra kényszerül, hogy fokozatosan kivonuljon korábbi gondoskodó szerepéből, így mind a gazdasági növekedés biztosítása, mind az egyén boldogulása egyre nagyobb mértékben támaszkodik az állampolgárok által önerőből megteremtett keretekre és forrásokra.

"Mindez hosszú távú társadalmi-gazdasági folyamatok eredménye, de a változást az utóbbi évek gazdasági válsága jelentősen felgyorsította" - vázolja Takács Krisztián, a FIVOSZ uniós nagykövete. "Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a mai fiatalok vállalkozó kedvének javítása nélkül a nemzeti jövedelmet megtermelő utánpótlás nem látszik biztosítottnak."

Hiányzik a gyakorlati, üzletvezetési tudás

A szövetség tapasztalatai szerint az alacsony vállalkozási hajlandóságot a fiatalok, még az üzleti tanulmányokat folytatók is, leggyakrabban a sikeres hazai példák és a gyakorlati útmutatás hiányával indokolják. Véleményük szerint szinte csak elméleti oktatást kapnak: a szakmai kérdések, piaci helyzetek stratégiai szintű, általános elemzésével rendszeresen foglalkoznak, de senkitől nem tanulják meg, hogyan működik az üzlet a hétköznapokban.

Ha a munkatapasztalattal nem bíró, főiskolát vagy egyetemet végzett elméleti szakemberek, vagy a középiskola után munkalehetőség után kutató fiatalok úgy érzik, vállalkozóként minden energiájukat adminisztratív, adó- és munkajogi, szabályozási, munkaerőpiaci és egyéb, nem szakmai ügyek fogják lekötni, nem meglepő, hogy igyekeznek majd elkerülni a vállalkozás intézményét.

A tőkehiány probléma, de a pszichés gátakat sokkal nehezebb áttörni

Másodszor, a fiatalok a tőkehiányt említik leggyakrabban, de válaszaikból és a velük folytatott beszélgetésekből kiderül, hogy legtöbben nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, nincsenek konkrét terveik, és akár kényelemből, akár félelemből, nem kutatnak aktívan bevonható források, szakmai vagy pénzügyi befektetők után.

"A forráshiány nagyon erős érv, amivel nem lehet vitatkozni, de sokan már azelőtt feladják, hogy az anyagi kérdések felmerülnének" - véli Takács.

A vállalkozó kedv erősíthető

A vállalkozó kedv növelésére a példaképek bemutatása és a sikeres hazai gyakorlatok elterjesztése mellett kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon az öngondoskodás gondolata is. Vállalkozóként az egyén számára a tanulás, a szakmai fejlődés, a tapasztalatszerzés, a kreatív kibontakozás, sőt, a jövedelem növelésének lehetőségei is nagyságrendekkel jobbak, mint alkalmazottként, miközben az alkalmazotti lét biztonsága a válság kezdete óta egyre inkább megkérdőjeleződik.