2009 első negyedévében 21 789 milliárd forintra, a bruttó hazai össztermék (GDP) 82,7 %-ára nőtt az államháztartás bruttó adóssága a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint. Az első háromhavi növekedés 1166 milliárd forint új adósság felvételének és a meglévők törlesztésének egyenlegéből keletkezett, míg 1304 milliárd forint nemzeti valutánk gyengüléséből fakadt. Tízmillió lakosra vetítve ez olyan, mintha minden magyar állampolgár közel 2,2 millió forinttal tartozna.
Tavaly az év végén GDP-arányosan még "csak" 73 %-os volt az adósságállomány. Bogár László közgazdász szerint a jelenlegi folyamatokat ismerve nem meglepő az államadósság rohamos növekedése, de ettől függetlenül a mértéke drámai. "Adósságspirál felé közelítünk, ami előbb-utóbb végzetessé válhat" - jelentette ki Bogár László.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint: "Az IMF hitelének terhére más típusú törlesztésre álltunk át, vagyis a forintadósságból fokozatosan devizaadósság lett, és ez megnövelte a hiányt. A nettó adósság eközben csak minimálisan emelkedett. 2009 első negyedévében a kormány elsősorban az 1370 milliárd forintnyi hosszú lejáratú külföldi hitel felvételével fedezte kiadásait, emellett viszont csökkentek értékpapír-tartozásai, és növekedtek a jegybankban elhelyezett betétei."
Mindeközben a lakosság devizahitel-tartozásainak állománya 956 milliárd forinttal nőtt, devizabetéteinek és külföldivaluta-készleteinek állománya 242 milliárd forinttal emelkedett január-márciusban a pénzügyi számlák adatai alapján. A törlesztések mennyisége 10 év óta először haladta meg az új hitelek felvételét. Barcza György szerint 2006-08 között az állam ugyan sokat takarított meg, amikor csökkentette a fizetési mérleg hiányát, ám a lakosság jövedelme ezzel rendkívüli mértékben megcsappant. "Az emberek egyre több hitelt vettek fel, és átálltak a hitelből pénzelt fogyasztásra" - emlékeztetett Barcza.
Bogár László ezt a helyzetet ellentmondásosnak ítélte. "Alapvetően a lakosság kifosztását mutatja, hogy ennyien vesznek fel hiteleket. Talán belátja a magyar társadalom, hogy ne plazmatévére költsön, hanem azokra az elemi dolgokra, amelyek testi-lelki egészségéhez elengedhetetlenek" - mondta a közgazdász.
-
A fizikai üzletek nem tűnnek el, csak átalakulnak: ők nyerték a Visa Boltok Boltja versenyét
Az online kereskedelem térnyerése nem szorította ki a fizikai boltokat, hanem új pályára állította őket.
-
Hajlítható mobil 200 ezerért, erős gaming készülékek – Így tör előre a nubiát is gyártó ZTE a magyar mobilpiacon
A megfizethető innováció a kulcs a ZTE szerint.
-
Nem elég a Facebook: miért fontos a saját honlap is a magyar mikro- és kisvállalkozások többségénél?
Demján Sándor Program "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" - így élt a pályáazati lehetőséggel négy hazai kisvállalkozó.
-
Magyar trappista: a vásárlók és a tejágazat is jól jár vele (x)
A Sajtszívvel ellátott, hazai trappista megvásárlása kilogrammonként kb. 10 liter magyar tej felvásárlását jelenti a nehéz helyzetben lévő magyar gazdáknak.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







