Ez lesz a legnagyobb probléma az üvegvisszaváltással jövőre: 50 forint ide vagy oda

A felnőtt magyar lakosság többsége (87%) fontosnak tartja a szelektív hulladékgyűjtést, saját bevallása szerint 83 százalék elkülönítve gyűjt legalább egyféle hulladéktípust a vegyeshulladéktól. Az iskolai végzettséggel párhuzamosan növekszik a hulladékkezelési tudatosság is: míg az általános iskolai végzettségűek közül tízből csak heten szelektálnak valamilyen formában, addig a diplomások közül szinte mindenki. A könnyen elérhető szelektív hulladékgyűjtési megoldásoknak köszönhetően a lakosság a 78 százaléka külön válogatja a műanyag, 70 százaléka a papír hulladékot, 50 százaléka pedig a használt üvegeket. A lakosság 45 százaléka vissza is szokta váltani az erre alkalmas üvegeket – ez utóbbi inkább a férfiakra jellemző.

A hulladékot szelektíven gyűjtő magyarok saját bevallásuk szerint elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt szelektálnak, tízből kilencen jelezték ezt. A szelektálók harmada csupán megszokásból tesz így, míg ötödüket a társadalmi nyomásnak való megfelelés „motiválja”. A férfiakra magasabb arányban jellemző, hogy a környezetvédelem mellett egyéb tényezők is megjelennek indokként, mint a pénzvisszatérítés, a háztartás másik tagjának kérése vagy a társadalmi nyomásnak való megfelelés.

A szelektív hulladékgyűjtés nehézségei

A motivációk gyakorlatba ültetését nehezíti, hogy gyakran megtelnek a gyűjtőpontok – a szelektíven gyűjtők ötöde jelezte ezt. Az elhelyezésre kijelölt helyeknél egy másik probléma a távolság: a szelektálók 13 százalékának nehézséget jelent ez.

Akik nem szokták visszaváltani az üvegeket, azok részben az információhiányra, részben a kényelmetlenégre hivatkoznak: a válaszadók fele nem tudja, hol található a legközelebbi visszaváltó pont, ötödének pedig túl messze van az általuk ismert legközelebbi visszaváltóhely. A visszajelzések szerint sokak számára gondot okoznak a visszaváltó automaták üzemhibái is, és az, hogy sok üzlet csak az általuk árusított termékek üvegeit fogadja el vissza.

A készpénzt preferálnák a magyarok az új betétdíjas rendszerben

A magyar lakosság 84%-a hallott arról, hogy 2024. január 1-től Magyarországon is bevezetik a belföldön forgalomba hozott betétdíjas termékek kötelező visszaváltási rendszerét. A lakosság majdnem fele (45%) a lakóhelye közvetlen környezetében, 40 százaléka kényelmes sétatávolságon belül váltaná csak vissza az üvegeket, nagyobb távolság esetén inkább a vegyes hulladékba dobják azt. A visszaváltásért járó elérhető opciók közül a lakosság harmada az utalványt részesítené előnyben, amit a visszaváltás helyszínén lehet készpénzre váltani vagy beszámítani a vásárlás összegébe. Fontos azt is megjegyezni azonban, hogy a lakosság fele a 2024 január 1-től életbe lépő visszaváltási díjak helyett a készpénznek örülne legjobban.

Az új visszaváltási rendszert legalább hallomásból ismerők háromnegyede hasznos és környezetbarát intézkedésnek tartja azt. Felük érzi hatékonynak, de ugyanennyien kételkednek abban, hogy a rendszer hatására az emberek tudatosabban fogják-e kezelni a hulladékgyűjtést. Az intézkedést ismerők kétharmada a lakossági környezettudatosság javulására és kevesebb környezetbe kerülő hulladékra számít. A pozitív megítélés ellenére háromból ketten úgy vélik, az intézkedések inkább csak hosszútávon fognak hatni és a lakosságnak időre lesz szüksége ahhoz, hogy megszokja az új rendszert. Mindezek mellett félelem van azzal kapcsolatban, hogy a boltokban megjelennek majd a hajléktalanok, akik az utcáról összegyűjtött üvegeket akarják visszaváltani.

A palackvisszaváltási rendszer bevezetése kapcsán összességében pozitív a hozzáállás, a lakosság háromnegyede igyekezni fog, hogy minden betétdíjas palackot visszaváltson.