Küszöbön a kávé, a narancs és az olívaolaj drasztikus drágulása: vészjósló számok láttak napvilágot

Az arabica kávébabok ára a múlt héten közel 50 éves csúcsra emelkedett a várható rossz brazil termés miatt. Eközben Spanyolországban az áradások tönkretették a narancstermést, az olívaolaj ára pedig az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a mediterrán térségben tapasztalható szélsőséges időjárás következtében.

A Capital Economics elemzői szerint a kávébabok ára csak kis részét teszi ki egy csésze kávé árának, így a fogyasztókra gyakorolt hatás valószínűleg minimális lesz. Ugyanakkor szinte hetente érkeznek hírek újabb, éghajlatváltozás okozta áremelkedésekről.

Az ENSZ egy nemrég megjelent tanulmánya rámutatott, hogy az alapvető élelmiszer-növények, mint a kukorica, a szójabab vagy a búza, nem mutatnak optimális növekedést túlzott hőség esetén. A vízkészletek csökkenése és a kártevők elterjedése további problémákat okoz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Drasztikus drágulás érte el a magyarok kedvenc őszi italát: már erről is le kell mondaniuk?

Jelenleg egy doboz koffeinmentes gyümölcstea 725 forintba kerül átlagosan, az Earl grey dobozára átlagosan 684 forint. Pedig 2019-ben még 500 forint sem volt egy doboz tea.

A Communications Earth & Environment folyóiratban megjelent kutatás szerint az éghajlati nyomás 0,9-3,2 százalékponttal növelheti a globális élelmiszerár-inflációt a következő évtizedben. A súlyosan érintett régiókban a hatás ennél is rosszabb lehet.

A szakértők szerint a hagyományos monetáris politikai eszközök nem feltétlenül alkalmasak az éghajlatváltozás okozta hiány kezelésére. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke tavaly egy beszédében megkérdőjelezte, hogy "a váltások és törések korában" működőképes-e a hagyományos monetáris politika. Isabella Weber közgazdász szerint a kormányoknak nem hagyományos megközelítéseket kell alkalmazniuk, beleértve az árplafonokat és az alapvető élelmiszerekből vészhelyzeti tartalékok felhalmozását.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy hosszú távú megoldásokra van szükség, mint például az árvízvédelembe, az ellenállóbb növényfajtákba és a kártevők elleni kutatásba való befektetésbe. Ugyanakkor a jelenlegi politikai környezetben ezek a költséges és hosszú távú megoldások nehezen kivitelezhetők.