Trumpnak nehéz menet lesz az orosz-ukrán háború lezárása: eddig húzódhat a konfliktus

Tieger Endre, az Euroatlantic Consultancy európai uniós szakértője a Pénzcentrumnak elmondta: az ukrajnai háború lezárása rendkívül összetett feladat, amelyet az érintett felek érdekei, a fronton jelenlévő közel egymillió katona, valamint a nemzetközi politikai színtér dinamikája is befolyásol. Trump célja egyértelműen az, hogy az Egyesült Államok erőforrásait a Kína elleni geopolitikai versenyre csoportosítsa át. Az orosz-ukrán háború elhúzódása gazdasági és katonai szempontból is jelentős terheket ró az USA-ra és szövetségeseire, ami a következő elnök szemében indokolttá teszi a konfliktus mielőbbi lezárását. Ugyanakkor nem érdeke egy ukrán katonai összeomlás.

Ezért – amint azt a következő adminisztráció már jelezte – nem fogják azonnali hatállyal megszüntetni Ukrajna támogatását, hiszen egy ilyen lépés egy második afganisztáni kudarchoz vezethetne, amit mindenképpen el szeretnének kerülni. A következő elnök már korábban is hangoztatta, hogy „csak az erő pozíciójából lehet valódi békét elérni” – ez arra utal, hogy egy olyan stratégiai megállapodásra törekszik, amely az Egyesült Államok dominanciáját erősíti, miközben mind az oroszoknak, mind az ukránoknak jelentős kompromisszumokat kellene kötnie.

A beiktatás után az ukrajnai háború lezárására tett erőfeszítések új lendületet kaphatnak, de a rendezés rendkívül komplex marad. A geopolitikai stratégiák, az orosz és ukrán kompromisszumok, valamint az európai szövetségesek szerepének újraértékelése meghatározó lesz a konfliktus alakulásában. Trump „erőalapú” stratégiája ugyan hozhat eredményt, de a béke gyors és egyszerű megoldása – amint azt ő maga is elismerte, felülbírálva a 24 órás megoldásra tett ígéretét – túlzottan optimista várakozás lenne egy ilyen összetett konfliktus esetében - hangsúlyozta Tieger Endre.

Somkuti Bálint tudományos kutató is úgy látja, Trump már a kampányban és megválasztását követően is többször kijelentette, hogy 24 óra alatt véget vet az orosz-ukrán háborúnak, amit nem kell komolyan venni, mert nyilvánvalóan fizikai lehetetlenség. Mindenesetre gyors befejezést ígért, erre csak abban történhet előrelépés, ha a harcoló felek elfogadják a feltételeit. Erre Ukrajnát könnyebb rászorítani, hogy azt csinálja, amit az Egyesült Államok új vezetése kér, ám ez nem teljesen magától értetődő. Oroszország esetében sokkal nehezebb a helyzet, mert a korábbi években megfigyelhető volt az orosz vezetés részéről valamilyen bizalom, tárgyalókészség, nos, ezt napjainkra felváltotta a teljes bizalmatlanság – mondta a Pénzcentrumnak a kutató.

Tieger Endre szerint Putyin számára Trump beiktatása pozitív fejleménynek tűnhet, mivel az amerikai elnök pragmatikusabb megközelítést támogathat Oroszországgal szemben. Azonban Trump „erős vezetőként” való fellépése kiszámíthatatlan hatásokat gyakorolhat Moszkvára. Ha Trump túlzott nyomást helyez Oroszországra, az Putyint további katonai műveletekre, vagy alternatív stratégiák kidolgozására kényszerítheti.

Trump tervei szerint az európai államoknak nagyobb szerepet kellene vállalniuk a NATO védelmi kiadásaiban, illetve – adott esetben – békemissziók keretében is. Az USA egyre inkább azt várja el, hogy az európai szövetségesek nagyobb felelősséget vállaljanak Ukrajna stabilizálásában. Ez azonban akadályokba ütközhet, mivel az EU kulcsfontosságú tagállamai, például Németország és Franciaország, jelenleg belső politikai kihívásokkal küzdenek.

Februárban, Németországban ugyan várható a CDU/CSU győzelme, de a kormánykoalíció megalakítása hosszú időt vehet igénybe. Franciaország pedig Macron elnök politikai meggyengülése miatt nem feltétlenül tud gyorsan és határozottan fellépni. Lengyelország jelenleg az EU egyetlen politikailag stabil (elnökválasztás lesz idén, ami bizonytalanságot eredményezhet) és katonailag aktív tagállama, amely komoly szerepet vállalhat Trump terveinek támogatásában. Ez azonban kevés lehet az EU egészének erőteljes fellépéséhez.

Somkuti Bálint a Pénzcentrumnak kiemelte: Trump feltehetően megpróbálhat majd egy olyan köztes megoldást hozni, amelyben mindkét félnek engedni kell, erre viszont jelenleg kevés esélyt látni. Könnyen megtörténhet, hogy az első kudarcok után az új amerikai elnök stratégiát vált, és az amerikai hadiipar érdekeit képviselve továbbra is Ukrajna támogatása mellett dönt, lehetőség szerint európai finanszírozással, ám hogy ez mennyiben fog bekövetkezni. Az európai vezetőktől is nagymértékben függ, hogy ez a folyamat valóban megtörténi-e, vagy sem, mert ők elkötelezettek Ukrajna támogatása mellett, és másrészt nehezen akarnak majd Trumpnak fejet hajtani, a kutató arra számít, hogy a háború folytatódhat, nagyjából azonos körülmények között, mint most.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán, MTI/MTVA