Amerikai vámzivatar: Európa az igazi nagy nyertese a Trump-féle kereskedelmi háborúnak

Peter Roessner, a luxemburgi székhelyű H2Apex hidrogéncég vezérigazgatója saját bőrén tapasztalja Donald Trump kereskedelmi háborújának mindkét oldalát. Míg a vámkockázatok miatt már nem támaszkodhat amerikai beszállítókra a németországi Lubminban tervezett több mint 200 millió eurós projektjéhez, addig a befektetői érdeklődés jelentősen megnőtt az európai projektek iránt - tudósított a Reuters.

"A hidrogénszektorban működő befektetők most inkább az európai piacra összpontosítanak az USA-ban tapasztalható teljes bizonytalanság és tervezhetetlenség miatt" - nyilatkozta a Reutersnek, hozzátéve, hogy ez mind az európai, mind az amerikai szereplőkre igaz. "Az európai keretfeltételek nem ideálisak, de stabilak."

Ez a trend az elmúlt hónapokban egyre erősödött: a befektetők és vállalatok növekvő számban fordulnak Európa felé, amit az infrastruktúrára és védelemre összpontosító kiadások vonzanak, miközben Trump kiszámíthatatlan vámpolitikája bizonytalanabbá tette az amerikai piacot.

A változást Trump azon tendenciája is erősíti, hogy átfogó vámfenyegetéseket és bejelentéseket tesz, amelyeket később gyakran elhalaszt vagy módosít, valamint olyan végrehajtási rendeleteket ad ki, amelyek próbára teszik elnöki hatalmának korlátait.

"Az USA egy nagyon tőkepiac-barát és stabil környezetből érkezik. Most politikai beavatkozás és hatalmi terjeszkedési kísérlet zajlik" - mondta Christoph Witzke, a Deka befektetési alap CIO irodájának vezetője. "Ez bizonytalanságot teremt, hogy bármikor jöhet valamilyen beavatkozás."

A július 9-i kereskedelmi megállapodási határidő közeledtével - és Trump fenyegetésével, hogy megállapodás nélkül 50%-os vámot vet ki minden EU-s termékre - a befektetők elkezdték átcsoportosítani pénzüket. A LSEG Lipper Funds adatai szerint idén eddig több mint 100 milliárd dollár áramlott európai részvényalapokba - háromszor annyi, mint tavaly ugyanebben az időszakban -, míg az USA-ból történő kiáramlás közel 87 milliárd dollárra nőtt.

Mindez annak a jele, hogy a piaci erők, a befektetők, azok, akik valódi pénzt mozgatnak, értéket látnak Európában és bíznak benne

 - mondta Christine Lagarde, az EKB elnöke a hónap elején.

A Siemens Energy, amely bevételeinek több mint ötödét az USA-ban realizálja, szintén érzékelte a hangulat változását - jegyezte meg Maria Ferraro pénzügyi igazgató egy nemrégiben lezajlott amerikai körút után, miközben a csoport részvényárfolyama 84%-kal emelkedett az év elejétől.

A Németországba irányuló, szorosan nyomon követett közvetlen külföldi befektetések 2025 első négy hónapjában több mint kétszeresére, 46 milliárd euróra nőttek a Bundesbank legfrissebb adatai szerint, ami 2022 óta a legmagasabb szint.

Az adatok azt is mutatják, hogy a német vállalatok az év első négy hónapjából háromban még pénzt is kivontak az Egyesült Államokból, áprilisban a közvetlen külföldi befektetések egyenlege negatív 2,38 milliárd euró volt.

A kép azonban nem teljesen rózsás, több befektető is rámutatott, hogy Európára most nyomás nehezedik, hogy gyorsabban cselekedjen, jobb szabályozást hozzon létre és teljesítse kiadási ígéreteit. "Ez a hangulat gyorsan megfordulhat. Ez egyszerre figyelmeztetés és ösztönzés arra, hogy most használjuk ki a lendületet" - mondta Stefan Wintels, a német állami hátterű KfW hitelintézet vezetője.

Christian Sewing, a Deutsche Bank vezérigazgatója, aki nemrég Katarban, Abu-Dzabiban és Szaúd-Arábiában járt, a múlt héten elmondta, hogy hatalmas a befektetői érdeklődés Európa és Németország iránt, de figyelmeztetett, hogy a feltételeknek hosszú távon stabilnak kell maradniuk. "Ezek nem olyan emberek, akik két napon belül befektetnek. De természetesen látják, mi történik most a világban."