Így zajlik látatlanul a világ legnagyobb kémcsatája: a jövő nem Európának kedvez, ez még fájni fog

Az elmúlt két évtizedben hírdömping volt azzal kapcsolatban, hogy Kína milyen mértékű és szervezett ipari kémkedést hajt végre a nyugati világban. A Pénzcentrum sem maradt ki a sorból, legutóbb áprilisban foglalkoztunk azzal, hogy bár Kína nyilvánvalóan horribilis pénzeket fektet kutatásfejlesztésbe, innovációba, a mesterséges intelligencia alkalmazásába, és számos területen már csúcstechnológiát képvisel a világon, a nyugati politikusok, gazdasági vezetők részéről évtizedesek a vádak.

Jelesül: a kínai hackerek százezrei próbálnak folyamatosan hozzájutni a Nyugat legkülönfélébb hírszerzési adataihoz, terveihez, kutatási elemzéseihez. Ráadásul támadják a nyugati telekommunikációs cégeket, minisztériumokat, vagy akár katonai támaszpontok áramellátását is, mindezt pedig kínai kormányzati háttér, segítség nélkül nem tudnák megtenni.

Ám Kínának is vannak észrevételei az ipari kémkedés, a gazdasági információk utáni kutakodás világversenyében, amely azért nem a 21. században kezdődött. Tavaly októberben a kínai állambiztonsági minisztérium azt közölte, hogy külföldi kémek megpróbáltak betörni űrkutatási programjába és nagy pontosságú műholdakat is bevetettek a fürkészés érdekében. Konkrét országot ugyan nem neveztek meg, ám az Egyesült Államok és Oroszország jöhet szóba. Érdekes, hogy bár Kína és Oroszország politikailag közeledik egymáshoz, az információgyűjtés még az ő gazdasági relációjukban is zajlik.

Az ipari szimatolás katonai puhatolózás is?

A kínai kormányzat aggodalmának van alapja: az orosz-ukrán háborúban soha nem látott mértékben játszanak szerepet a műholdak, amelyek a frontvonalak valós idejű, részletes képeit adják, és mindez döntő lehet egy offenzíva során. És hogy milyen szerepet játszik a hadseregek életében a kémkedés, alig két hónapja, Szingapúrban, a Shangri-La Dialogue biztonsági találkozón a holland honvédelmi miniszter, Ruben Brekelmans, katonai hírszerzésük tavalyi éves jelentésére hivatkozva kijelentette, hogy a kínai kémek elsősorban a holland félvezető-, repülőgép- és hajózási iparban próbálnak információt szerezni, mégpedig a hadseregük érdekében – adta hírül a Reuters.

A Pénzcentrum megkeresésére a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) vezetéstudományi tanszékének vezetője elmondta: a 21. században Kína jelenti azt, amit a felfelé ívelő Japán jelentett a múlt század hatvanas éveitől. Gonda György szerint itt érdemes megemlíteni a Felkelő Nap országának jelenlegi megfáradtságát, mert úgy tűnik, Kínához, Dél-Koreához, Indiához, az ázsiai kistigrisekhez képest sokkal kedvezőtlenebb gazdasági pályán áll. Igaz, ennek ellenére nagy hiba lenne leírni őket.

Továbbá: nem szabad szó nélkül elmenni azon szomorú, Európát érintő megállapításon, hogy mindösszességében Ázsia az öreg kontinenshez képest sokkal többet költ kutatásfejlesztésre, innovációra, lassan jobb lesz az oktatási rendszere, fegyelmezettebbek a munkavállalóik és az országaik, ha lehet ilyet mondani rájuk, kevésbé vannak elkényelmesedve. A jövő Ázsiának nyújt kezet.

Kínai állampolgárok vs. külföldi gazdasági kémek

A már említett kínai állambiztonsági minisztérium a múlt hónapban jelentette be, hogy nem csupán az űrprogrammal kapcsolatban, ám számos más területtel összefüggésben is növekvő kénytevékenységet sejtenek. A kémek nemegyszer a gazdaságban dolgozó köztisztviselőket környékeznek meg, akik titkos dokumentumokat szolgáltatnak ki. Kína nem először mondja ezeket a vádakat és két évvel ezelőtt arra kérte állampolgárait az országban a rendkívül népszerű, nagyjából egymilliárd követővel rendelkező WeChat nevű közösségi oldalon, hogy vegyenek részt a kémkedés elleni küzdelemben, a gyanús tevékenységek sikeres leleplezése esetére pedig jutalmat és védelmet garantált.

A felhívás előzménye volt az egy hónappal korábban, 2023 júliusában hatályba lépett, úgynevezett kínai kémelhárítási törvény, amely megtiltja bármiféle nemzetbiztonsággal és nemzeti érdekekkel kapcsolatos információ átadását. A Reuters beszámolója szerint az Egyesült Államok órákon belül aggodalmát és abbéli gyanúját fejezte ki, hogy az országban működő külföldi cégeket is megbüntethetik egyszerű, hétköznapi tevékenységük miatt.

Ez lehet a várható forgatókönyv

Gonda György a Pénzcentrumnak kiemelte: feltehetően az a forgatókönyv fog megtörténni, ami Japán esetében is részben megtörtént, hogy egyre kevésbé van szükségük ipari kémkedésre, mert elértek egy bizonyos fejlettségi szintet. Tekintettel a kínaiak kutatás fejlesztéseire, innovációira, nagy valószínűséggel ezt az utat járják be ők is. Ám biztos, Kína jelenleg még „nem adja fel”, próbál minél több információhoz jutni.

Tavaly áprilisban az FBI igazgatója nyilatkozta, a kínai kormányhoz köthető hackerek csak a megfelelő pillanatra várnak, hogy pusztító csapást mérjenek. Christopher Wray szerint a Volt Typhoon néven futó kínai hackerkampány sikeresen hozzáférést szerzett számos amerikai céghez a telekommunikáció, az energia, a víz és más fontos ágazatokban, sőt, 23 csővezeték-üzemeltetőt is célba vett. Az adatok szerint átlagosan tízóránként indul egy kínai ipari kémkedéssel kapcsolatos elhárítási akció, és jelenleg több mint kétezer ilyen, folyamatban lévő vizsgálat van.

Egyébként a kínai hackerek által okozott éves kárt a Foundation for Defense of Democracies évi 300 milliárd dollárra saccolja . Hozzá kell tenni, az FBI igazgatója szerint a Kínából érkező hackerműveletek a korábbinál jóval kiterjedtebbek, ám egyben sebezhetőbbek is. Noha Kína hackerprogramja nagyobb, mint minden összes más nemzeté együttvéve, ám ez miatt megmutatkozik sérülékenysége is. Vagyis, a kínaiak is érezhetik adott esetben saját támadhatóságukat.

Senki nem vethet semmit a másik szemére

Két évvel ezelőtt nagy port vert fel azon ügy, amely során egy japán gyógyszeripari vállalat alkalmazottját kémkedés gyanúja miatt őrizetbe vették. Erről annak idején beszámolt a Portfolio is. Az Astellas Pharma japán munkatársának ügye kapcsán a Kyodo japán hírügynökség nyilvánosságra hozta, hogy 2015 óta 16 japán állampolgárt vettek őrizetbe Kínában kémkedés gyanújával. A kínaiak párhuzamosan azt is bejelentették, hogy az amerikai Mintz Group helyi működését "törvénytelen tevékenység folytatásának gyanúja" miatt felfüggesztették. A Mintz Group korábban közölte, hogy mind az 5 helyi alkalmazottját őrizetbe vették.

Mindkét esetben az támasztja alá az ipari kémkedés részbeni gyanúját, hogy az első esetben gyógyszeripari vállalatról volt szó, a második kázusban pedig az a Mintz volt érintett, amely 18 irodával rendelkezik szerte a világban, és vállalati elemzési, valamint átvilágítási szolgáltatásokat nyújt. És hogy kétség ne férjen a labirintusok, útvesztők, összefonódások létezéséhez, a cég ázsiai tevékenységét a kínaiul kiválóan beszélő Randal Philips felügyeli, aki korábban közel 3 évtizeden át az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA alkalmazottja volt, és ennek vezető képviselőjeként dolgozott Kínában.