Súlyos ultimátumot kapott Donald Trump: mit fog lépni az amerikai elnök?

Lee Jae-in dél-koreai elnök csütörtökön, hivatalba lépésének 100. napján tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a dél-koreai vállalatok valószínűleg vonakodni fognak az Egyesült Államokban történő közvetlen befektetésektől, ha Washington nem javítja a koreai munkavállalókra vonatkozó vízumrendszerét - jelentette az Euronews. 

Az elnök közölte, hogy a szeptember 4-i georgiai bevándorlási razzia során letartóztatott több mint 300 dél-koreai munkás pénteken egy charterjárattal hazatérhet az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások eredményeként. A Hyundai épülő akkumulátorgyárában történt tömeges letartóztatás, és az amerikai hatóságok által közzétett, megbilincselt munkásokat mutató felvételek széles körű felháborodást váltottak ki Dél-Koreában.

A razzia kevesebb mint két héttel Donald Trump és Lee csúcstalálkozója után történt, és mindössze néhány héttel azután, hogy a két ország júliusban megállapodást kötött, amely megkímélte Dél-Koreát a Trump-adminisztráció legmagasabb vámjaitól, miután Szöul 350 milliárd dolláros új amerikai befektetést ígért.

Lee elmondta, hogy a dél-koreai és amerikai tisztviselők tárgyalnak az amerikai vízumrendszer lehetséges javításáról, hozzátéve, hogy a jelenlegi rendszer mellett a dél-koreai vállalatok "nem tehetnek mást, mint hogy erősen haboznak" az Egyesült Államokban történő közvetlen befektetésekkel kapcsolatban.

Az amerikai hatóságok szerint a letartóztatott munkások egy része illegálisan lépte át az amerikai határt, míg mások legálisan érkeztek, de lejárt vízummal rendelkeztek, vagy olyan vízummentességgel léptek be, amely tiltotta a munkavállalást. A dél-koreai szakértők és tisztviselők szerint azonban Washington még nem lépett Szöul régóta fennálló követelésére, hogy biztosítson megfelelő vízumrendszert a szakképzett koreai munkavállalók számára.

A dél-koreai vállalatok évek óta rövid távú látogatói vízumokra vagy elektronikus utazási engedélyekre (ESTA) támaszkodnak, hogy munkavállalókat küldhessenek az Egyesült Államokba gyártóhelyek létrehozására és egyéb telepítési feladatok elvégzésére, amely gyakorlatot hosszú ideig nagyrészt tolerálták.

Lee hangsúlyozta, hogy az, hogy az Egyesült Államok létrehoz-e olyan vízumrendszert, amely lehetővé teszi a dél-koreai vállalatok számára szakképzett munkavállalók küldését az ipari létesítményekbe, "jelentős hatással" lesz a jövőbeni dél-koreai befektetésekre az Egyesült Államokban.

"Nem hosszú távú munkavállalókról van szó. Amikor létesítményt építenek vagy berendezéseket szerelnek egy üzemben, technikusokra van szükség, de az Egyesült Államok nem rendelkezik ilyen munkaerővel, mégsem adnak ki vízumot, hogy embereink ott maradhassanak és elvégezhessék a munkát" - mondta.

Lee szerint a razzia "kulturális különbséget" mutat a két ország között a bevándorlási kérdések kezelésében. Megjegyezte, hogy Dél-Koreában az amerikaiak gyakran tanítanak angolt turistavízummal magániskolákban, és ezt a gyakorlatot általában elfogadják, míg az Egyesült Államok szigorúbban kezeli az ilyen eseteket.

Cho Hyun dél-koreai külügyminiszter szerdán, Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel folytatott washingtoni találkozója után közölte, hogy az amerikai tisztviselők beleegyeztek abba, hogy a Georgiában letartóztatott munkások később visszatérhessenek, hogy befejezzék munkájukat a helyszínen. Hozzátette, hogy a két ország megállapodott egy közös munkacsoport létrehozásáról, amely egy új vízumkategória létrehozásáról folytat majd tárgyalásokat.

A georgiai akkumulátorgyár egyike annak a több mint 20 jelentős ipari létesítménynek, amelyet dél-koreai vállalatok jelenleg építenek az Egyesült Államokban. Ezek között szerepelnek más akkumulátorgyárak Georgiában és több más államban, egy félvezetőgyár Texasban, valamint egy hajógyártási projekt Philadelphiában.

Min Jeonghun, a Dél-koreai Nemzeti Diplomáciai Akadémia professzora szerint elsősorban az Egyesült Államok feladata a probléma megoldása, akár jogszabályok útján, akár adminisztratív lépésekkel a rövid távú munkaengedélyek kiterjesztésével. Figyelmeztetett, hogy az amerikai vízumpolitika frissítése nélkül "a koreai vállalatok többé nem tudják munkavállalóikat az Egyesült Államokba küldeni, ami elkerülhetetlen késéseket okoz a létesítmények bővítésében és egyéb termelési tevékenységekben, és a kár bumerángként csap vissza az amerikai gazdaságra".