Nem tud kiegyezni a kormányzat, súlyos válság felé sodródhat Magyarország szomszédja: ezt mi is megérezzük

Nicuşor Dan román államfő kedden egyeztetésre hívta a koalíciós pártok vezetőit a fokozódó belpolitikai feszültségek miatt. A kormánykoalíció délután ülésezett, felkészülve a szerdai sorsdöntő napra, amikor az alkotmánybíróság dönt a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjáról és a bírák nyugdíjazását szabályozó törvényről. Amennyiben a taláros testület alkotmányellenesnek minősíti az utóbbi jogszabályt, az várhatóan Ilie Bolojan miniszterelnök lemondásához és kormányának bukásához vezethet, ami a jelenlegi gazdasági-politikai helyzetben rendkívül súlyos következményekkel járhat Románia számára.

A májusi elnökválasztás után nehezen, június 23-án hivatalba lépett úgynevezett Európa-barát kormány kezdettől fogva instabil, és mostanra a szétesés szélére sodródott. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció kényelmes parlamenti többséggel rendelkezik, létét mégsem az ellenzék, hanem a belső ellentétek veszélyeztetik. A Bolojan-kabinet ideológiailag megosztott koalícióra épül, amelyet csak az orosz befolyás és az EU-ellenes szélsőjobb veszélye kényszerített egy táborba.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a legnagyobb kormánypárt, a PSD folyamatos kampányüzemmódban működik. Marcel Ciolacu korábbi pártelnök és kormányfő a választási kudarcok miatt lemondott, a párt ideiglenes vezetés alatt áll, és már a következő elnökválasztásra, illetve egy esetleges előrehozott parlamenti választásra készül.

A Bolojan-kormány 9,3 százalékos, az EU-ban legmagasabbnak számító államháztartási hiánnyal vette át az ország irányítását. Az államcsőd elkerülése és az uniós források biztosítása érdekében kénytelen volt jelentős megszorító intézkedéseket bevezetni, ami széles körű társadalmi elégedetlenséget váltott ki. Eddig két nagy deficitcsökkentő csomagot fogadott el a koalíció, de a legérzékenyebb kérdések, mint a közigazgatás átszervezése és az alapélelmiszerek árrésplafonjának meghosszabbítása olyan mértékű belső feszültséget okoznak, hogy a kormány széthullhat.

A PNL és az USR támogatja a miniszterelnököt az árrésstop eltörlése kapcsán, de a PSD - az RMDSZ-szel együtt az intézkedés fenntartása mellett áll, így nincs meg a kormányzati többség. A közigazgatási reform még komolyabb feszültségforrás, mivel a tervezett leépítések a közszféra alkalmazottainak 10 százalékát érintenék.

Bolojan miniszterelnök többször nyilvánosan bejelentette, hogy amennyiben a deficitcsökkentő intézkedések megvalósítása ellehetetlenül, lemond a pozíciójáról, jelenleg ezzal próbálja jobb belátásra bírni a pártokat. Ez még nem jelentené feltétlenül az EU-párti kormány végét, de a szükséges megszorítások elkerülhetetlensége miatt valószínűleg előrehozott választásokhoz vezetne, amelyet a jelenlegi helyzetben a szélsőjobb nyerhetne meg.

Az Avangarde szeptemberi felmérése szerint az AUR 41 százalékkal vezeti a pártok népszerűségi listáját, míg a PSD 19, a PNL 13, az USR 12, az RMDSZ pedig 6 százalékon áll. A válaszadók 51 százaléka csalódott a Bolojan-kormányban, 74 százalékuk szerint pedig az ország rossz irányba halad.

Az INSCOP intézet felmérése különösen aggasztó eredményt hozott: a romániai polgárok többsége, 50,6 százaléka inkább egy új, még nem létező pártra szavazna, mint bármely jelenlegi formációra. A válaszadók 55,1 százaléka egyetért azzal, hogy az összes létező pártnak el kellene tűnnie, és újakkal kellene helyettesíteni őket.