Kiderült, már tesztelik a háborús vészforgatókönyvet Európában: több ország is orosz katonai lépésektől tart

Aggodalommal figyelve Oroszország hatalmas katonai kiadásait, amelyek az Ukrajna elleni 2022-es invázió óta folyamatosan növekednek, a három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – vészforgatókönyveket készít arra az esetre, ha több százezer ember menekülne el egy orosz csapatösszevonás vagy támadás miatt - írja a Reuters.

A három ország régóta figyelmezteti NATO-szövetségeseit egy esetleges orosz agresszió veszélyére, emlékeztetve a közelmúlt orosz kibertámadásaira, dezinformációs akcióira, valamint a vadászgépek és drónok határsértéseire.

Moszkva tagadja, hogy támadni szándékozna bármely NATO-országot. Ugyanakkor a három állam, amelyet a második világháború idején a Szovjetunió annektált, az Ukrajna elleni teljes körű invázió óta megduplázta védelmi kiadásait – annak ellenére, hogy Oroszország korábban többször is tagadta háborús szándékait.

A fenyegetések sokfélék lehetnek

– mondta Renatas Pozela, a litván tűzoltósági szolgálat vezetője, aki részt vesz a vészhelyzeti tervezésben, amelyet május óta erősítettek meg, miután a három ország megállapodott a polgári védelem összehangolásáról.

Lehetséges forgatókönyvek

Elképzelhető, hogy hatalmas orosz haderő jelenik meg a balti határok mentén, azzal a céllal, hogy három nap vagy egy hét alatt elfoglalja mindhárom országot

– mondta Pozela. A sajtóban és a közbeszédben más veszélyforgatókönyvek is szerepelnek, például kommunikációs vagy közlekedési infrastruktúra szabotálása, migránsválság, az orosz ajkú kisebbség lázongása, illetve pánikot keltő álhírek terjedése.

Erről minden héten beszélünk – a munkában, otthon, mindenhol

– mondta Arminas Raudys, egy 31 éves litván önkéntes, aki egy gyakorlaton menekült szerepét játszotta. A gyakorlaton mindössze száz embert evakuáltak Vilniusból, de a hatóságok szerint a tervezés sokkal nagyobb tömegekre vonatkozik. Pozela közlése szerint csak Litvániában mintegy 400 ezer ember – a lakosság fele a belorusz és orosz határtól számított 40 kilométeres sávban – tartozhat az érintettek közé. Kaunas városa például 300 ezer ember befogadására készül iskolákban, egyetemeken, templomokban és sportcsarnokokban.

A kijelölt gyülekezési pontok, a vonatok és buszok már megvannak, raktárakban pedig alapvető ellátmányokat – például toalettpapírt és kempingágyakat – halmoztak fel. Az autóval menekülőket mellékutakra irányítanák, hogy a főutak szabadok maradjanak a beérkező katonai járművek számára. „Ez biztonságérzetet ad az embereknek – tudják, hogy felkészültünk” – mondta Kęstutis Budrys, litván külügyminiszter.

Lesz-e tömeges menekülés a Baltikumon túlra?

A három ország egyike sem tervez nagyszabású evakuálást saját határain túl. A Baltikumot Lengyelországgal a Szuwalki-folyosó köti össze, amelyen két aszfaltozott út és néhány erdei ösvény vezet át; ez az egyetlen szárazföldi kapcsolatuk egy másik NATO-taggal. Ivar Mai, az észt mentőszolgálat evakuálási tanácsadója szerint figyelembe kell venni annak kockázatát, hogy az orosz erők megpróbálhatják elvágni ezt a folyosót.

Észtország arra készül, hogy 1,4 milliós lakosságának tizedét ideiglenes menedékekben helyezze el, a többiek pedig rokonoknál húzódnának meg. A túlnyomórészt orosz ajkú Narva város (50 ezer fő) kétharmada szintén evakuálásra számíthat, az állam a lakosság felének segítene elhelyezést találni. Lettországban akár a 1,9 milliós népesség harmada is kénytelen lehet elhagyni otthonát – mondta Ivars Nakurts, a lett katasztrófavédelem helyettes vezetője. „Minden eshetőségre fel kell készülni” – tette hozzá.