Titokzatos moszkvai üzenet miatt fújták le a Trump–Putyin csúcsot Budapesten

Az USA azután mondta le a találkozót, hogy az orosz külügyminisztérium egy memorandumot küldött Washingtonnak, amelyben megerősítette korábbi követeléseit az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban. Ezt követően feszült telefonbeszélgetésre került sor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter között -  írta a Financial Times.

Az orosz követelések között szerepelt területi engedmények, az ukrán fegyveres erők jelentős csökkentése és garanciák arra, hogy Ukrajna soha nem csatlakozhat a NATO-hoz. Rubio a beszélgetés után tájékoztatta Trumpot, hogy Moszkva nem mutat hajlandóságot a tárgyalásra.

Trump "nem volt lenyűgözve az orosz állásponttól", nyilatkozta egy, az ügyet ismerő forrás. A budapesti csúcstalálkozó lemondása figyelemreméltó fordulatot jelent az amerikai politikában, mindössze néhány nappal azután, hogy Trump látszólag Putyin felé hajlott, többek között azzal, hogy elvetette az Ukrajna nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákkal való felfegyverzésének ötletét.

Az amerikai tisztviselők már korábban is kételkedtek abban, hogy a további tárgyalások Oroszországgal eredményesek lehetnek, hacsak Moszkva nem változtat álláspontján. Különösen Lavrov hajlíthatatlansága volt szembetűnő, aki hasonlóan kompromisszumképtelen megjegyzéseket tett egy rövid, feszült találkozón Rubióval szeptemberben New Yorkban.

Bár Trump azt mondta, hogy október 16-i telefonbeszélgetése Putyinnal "nagyon produktív" volt, az orosz elnök bosszantotta amerikai kollégáját azzal, hogy Moszkva állítólagos harctéri sikereit dicsérte a kelet-ukrajnai Kupjanszk város és az Oszkil folyó közelében.

A budapesti csúcstalálkozó lemondása után Trump ismét fokozta a nyomást Moszkvára: szankciókat vezetett be Oroszország két legnagyobb olajtermelőjével szemben, és bírálta Putyint, amiért nukleáris fegyvereket tesztel ahelyett, hogy béketárgyalásokat folytatna.