Még a nagyobb hozamért sem vállalunk kockázatot

Habár a lakosság nagy része védtelennek érzi magát egy váratlan élethelyzet - munka elvesztése, család szétesése - esetén, mégsem érzik úgy, hogy növelni tudnák megtakarításaikat, befektetéseiket. A megkérdezettek 77 százaléka úgy véli, nem engedheti meg magának a nagyobb megtakarítást, befektetést. 20 százalék hivatkozott meglévő hitelekre, több mint 10 százalék pedig az alacsony kamatokkal okolta alacsony befektetési hajlandóságát - derül ki az Aviva Életbiztosító által végzett nemzetközi kutatásból.

"Magyarországon fele annyi befektetési, megtakarítási és hitel terméket vesznek igénybe, mint Ausztriában, és harmaddal kevesebbet, mint Csehországban. A lakosság többségének - habár tisztában van annak szükségességével - nincs a hosszú távú anyagi biztonságát szolgáló megtakarítása." - hangsúlyozta Bartók János az Aviva vezérigazgatója.

Mi a legfőbb oka, hogy a jelenleginél nincs több megtakarítása?

Rövid távú bizalom

Az Aviva Életbiztosító által végzett kutatásból kiderül, hogy egész Európában általánosan tapasztalható tendencia, hogy a fogyasztók inkább a rövid távú megtakarításokat, befektetéseket kedvelik: a lengyelek 84, a csehek 66, az osztrákok 65 százalékánál igaz ez. A németek esetében a legkisebb ez a hányad, de még náluk is 60 százalék azoknak az aránya, akik az öt éven belüli futamidejű megtakarításokat részesítik előnyben, míg ugyanez az arány 2004-ben csak 51 százalékot tett ki. Tíz évnél hosszabb lejáratú megtakarítással rendelkezik a csehek, az osztrákok és a németek több mint 15 százaléka, míg a magyarok és a lengyelek kevesebb, mint 10 százaléka választja ezt a futamidőt. A hosszú távú befektetésekbe vetett bizalom Németországban és Ausztriában a legnagyobb, míg Csehországban és Magyarországon a megkérdezettek 33-35 százaléka tartja kockázatosnak a hosszú távú befektetést, mondván, nem lehet tudni, mennyit fog érni a futamidő végén.

"Minél fejlettebb egy ország, és ezzel együtt annak pénzügyi piaca, annál inkább jellemző, hogy a lakosok bizalommal vannak a hosszabb távú befektetések iránt. Pedig éppen az olyan, rövidtávon hektikusan változó gazdasági helyzetben, mint ami a hazai piacon is tapasztalható, van nagy jelentősége a hosszú távú megtakarításoknak, amelyek hozzájárulnak a lakosság pénzügyi biztonságához." - hangsúlyozza Bartók János az Aviva vezérigazgatója.

Szintén európai trend, hogy a befektetők nem hajlandók a nagyobb lehetséges hozam érdekében nagyobb kockázatot vállalni. Amíg Ausztriában a megkérdezettek 40 százaléka volt ezen a véleményen, addig Magyarországon 71, Csehországban pedig 70 százalékuk. A hazai adatok elemzéséből az is kiderül, hogy az életkorral egyre jobban növekszik azoknak az aránya, akik nem vállalnak több kockázatot a magasabb hozam érdekében: míg a 18 és 24 év közöttiek 49 százaléka gondolkodik így, az 55 év felettiek 87 százaléka szavaz a kisebb hozam, nagyobb biztonság kombinációra. Azt is érdemes látni, hogy a válaszadók egyharmadának kisebb a kockázatvállaló kedve, mint öt évvel ezelőtt.

Ez a biztonságra törekvő, rövid távú megtakarításokban bízó gondolkodás megnyilvánul a választott pénzügyi termékek közötti választáskor is: részvénnyel, kötvénnyel, befektetési jeggyel mindössze a megkérdezettek 1-1 százaléka rendelkezik, saját nyugdíj előtakarékossággal pedig csak 4 százalékuk. Lakás előtakarékosságba a fogyasztók 18 százaléka, életbiztosítással kombinált megtakarításba pedig 16 százalékuk fekteti pénzét, míg egyszerű bankbetétje 68 százalékuknak van. A védelmet szolgáló termékek közül miközben csaknem 60 százalék rendelkezik autó, vagy lakásbiztosítással, mindössze 26 százaléknak van életbiztosítása. A 45 és 54 év közötti korosztályban a legjellemzőbb, hogy biztosítással védik életüket és vagyonukat. A megkérdezettek egyharmada pedig semmilyen biztosítási termékkel nem rendelkezik.

Érdekes látni, hogy ki mire fordítaná, ha váratlanul nagyobb összeghez jutna: a németek hosszú távon megtakarítanák, a csehek az otthonukra költenék, Angliában hiteltörlesztésre fordítanák, Törökországban az első lakást szereznék meg belőle, Indiában oktatásra költenék, Sri Lankán pedig saját üzletet indítanának el vele. A magyarok pedig megosztanák családjukkal, barátaikkal.