Te szoktál így viselkedni a gyereked előtt? Ezért ne tedd, soha, végzetes ára lehet

A C.S. Mott Gyermekkórház által készített országos felmérés szerint a szülők 12 százaléka tart attól, hogy gyermeke dühkitörései problémákat okozhatnak. Sarah Clark, a felmérés társigazgatója szerint az életkor előrehaladtával új kihívások jelennek meg, amelyek frusztrációt okozhatnak a gyermekeknek.

A kutatás során 1 031, 6-12 éves gyermek szüleit kérdezték meg. Az eredmények azt mutatják, hogy a szülők 70 százaléka úgy érzi, néha ők maguk is rosszul kezelik a dühüket, ami rossz példát mutathat gyermekeiknek.

Úgy tűnik, hogy a felnőttek sokszor nyilvánosan mutatják ki a dühüket... és akár a saját szülőjüktől, akár egy másik felnőttől látják ezt, ezek rossz példák arra, hogyan kell kezelni a dühöt és a frusztrációt

- mondta Clark. Dr. Neha Chaudhary, a Massachusetts General Hospital és a Harvard Medical School szakértője hangsúlyozza a szülői példamutatás fontosságát. Szerinte ha a szülők egészséges módon reagálnak a dühre, a gyerekek is ezt a mintát követik majd.

A felmérés rávilágított arra, hogy a szülők 14 százaléka szerint gyermekük gyakrabban dühös, mint kortársai. Ezek a szülők nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy rossz példát mutatnak a dühkezelésben, és aggódnak a gyermekük dühéből fakadó lehetséges problémák miatt.

A nemek közötti különbségek is megmutatkoztak: a fiúk szüleinek 43 százaléka, míg a lányok szüleinek 33 százaléka számolt be arról, hogy gyermekük negatív következményeket tapasztalt a düh miatt. Dr. Katie Hurley gyermek- és serdülőkori pszichoterapeuta szerint ennek oka lehet, hogy a fiúkat gyakran nem tanítják meg az érzelmek felismerésére és kifejezésére.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a zsúfolt időbeosztás és a rejtett stresszorok hozzájárulhatnak a gyakoribb dühkitörésekhez. Hurley szerint sok gyermeknek elég az iskolai szocializáció, és nincs szükségük további tevékenységekre.

A felmérés rámutatott arra is, hogy a szülők 30 százaléka nem kapott tanácsot arra vonatkozóan, hogyan segítsen gyermekének a düh kezelésében. Bár az iskolák gyakran tanítanak dühkezelési technikákat, kevesebb mint felük biztosít forrásokat a szülőknek az otthoni kezeléshez.

A szakértők különböző stratégiákat javasolnak a probléma kezelésére. Hurley egy "trigger tracker" vezetését ajánlja, amely segít azonosítani a dühkitörések mintázatait. Clark hangsúlyozza, hogy fontos a probléma átfogalmazása és a gyermekek megtanítása jobb megküzdési módszerekre.

Chaudhary konkrét technikákat javasol, mint például a lassú, mély légzés, a figyelemelterelés vagy a jó közérzetet keltő tevékenységek végzése. Hurley speciális módszereket ajánl a fiúknak, akiknek nehezebb lehet az érzelmeik kifejezése.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a gyermekek agya még fejlődésben van, ezért türelemre van szükség az érzelmek kezelésének tanításakor. Hurley szerint a dühöt ugyanolyan természetes érzelemként kell kezelni, mint például a szomorúságot, és meg kell tanítani a gyermekeknek, hogyan birkózzanak meg vele.