Óriási pénzből húznák ki a csávából a magyar kórházakat: egyre szűkül a mozgástér, muszáj lépni

A magyar közfinanszírozott kórházak eladósodottsága kritikus szintet ért el, ami súlyos gazdálkodási nehézségeket okoz az intézményeknek. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Portfolio-nak adott interjújában értékelte a 2024-es évet és előretekintett a következő esztendőre. A szakember rámutatott, hogy a kórházi menedzsment mozgástere folyamatosan szűkül, miközben ígéretek hangzottak el egy 110 milliárd forintos adósságrendezési csomagról 2025 januárjára.

Az eladósodottság mértéke aggasztó: a legfrissebb adatok szerint a kórházak lejárt tartozásállománya megközelíti a 130 milliárd forintot, annak ellenére, hogy év közben több konszolidáció is történt. Velkey György kiemelte: "az év közben volt 15% körül is bizonyos intézményeknél, ami már nagyon kritikus eladósodottság." Ez a helyzet súlyos gazdálkodási nehézségeket okoz az intézményeknek.

A kormány felismerte a probléma súlyosságát, és idén háromszor is konszolidációs támogatást nyújtott a közfinanszírozott kórházaknak. Ennek ellenére az intézmények továbbra is jelentős adósságállomány mellett kénytelenek működni. A helyzet a beszállítókat is érinti, akik gyakran kénytelenek hitelezni a kórházakat. Velkey György szerint "mostanra egyre több beszállító szigorú feltételek mellett szállít, például akkor, ha az intézményvezetés a lejárt számlákat kiegyenlíti."

A kórházi menedzsment mozgástere jelentősen beszűkült. A finanszírozás nagy része bérkiegészítésként érkezik, ami kötött felhasználású. A teljesítményfinanszírozásból érkező összeg kisebb mértékű, és ennek is csak egy része fordítható gazdálkodásra. A legtöbb kórházban a költségvetés 90%-a kötötten, bérekre megy. Emellett a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) számos karbantartási és szolgáltatási feladatot átvállalt, amiért a kórházak forrásokat engedményeznek a költségvetésükből.

Az egészségügyi termékek inflációja és az árfolyamemelkedés miatti költségnövekedés tovább súlyosbítja a helyzetet. Velkey György hangsúlyozta: "Egy ilyen helyzetben nagyon nehezen tudnám tetten érni a menedzsmentek felelősségét." A létszámgazdálkodás kérdése is napirendre került, de a szakember szerint "létszám tekintetében is hiánygazdálkodás folyik."

Az ágazatban jelentős problémát jelent az egyenlőtlen munkaerő-eloszlás. "Ápolói vonalon jelentős hiányok vannak országszerte. Az orvosok esetében egyenlőtlen a megoszlás:" - mutatott rá Velkey György. A négy klinikai központban és a fővárosi intézményekben jobb az ellátottság, de vannak jelentős hiányszakmák és orvoshiánnyal küzdő földrajzi területek is.

A kórházak eladósodottsága mögött szakmai és etikai megfontolások is állnak. "A kórházak eladósodottsága mögött az az etikai norma is áll, hogy adjunk meg a betegeinknek szakmailag mindent, ami szükséges" - magyarázta Velkey György. Ez a szemlélet azonban gyakran ütközik a pénzügyi realitásokkal.

A jövőt illetően Velkey György óvatos optimizmust fogalmazott meg: "A 2025-ös év stabilizálódást hozó időszak lehet az ágazat számára." Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a változások sora nem ért véget, és továbbra is számos kihívással kell szembenézni. A szakember reményét fejezte ki, hogy "legyen egy józan döntéshozói belátás, hogy az átalakítások ütemét ahhoz igazítják, ami a kórházi befogadóképesség." A cél egy fenntarthatóbb, kiszámíthatóbb működési rend kialakítása, amely javítja a betegellátás minőségét és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeit.