Ezt már nehéz figyelmen kívül hagyni: egyre több magyar beteg, súlyos gondok vannak

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb egészségügyi adatai szerint 2023-ban a magyar munkavállalók összesen 26 millió napra igényeltek saját betegségük miatt táppénzellátást, ami 3 százalékos növekedést jelent az előző évi 25,3 millió naphoz képest. Ez arra utal, hogy a munkaképtelenség idejére igényelt ellátás iránti kereslet emelkedett, miközben a betegségek munkaerőpiaci hatása továbbra is jelentős maradt.

Kirschner András, a Swiss Medical Services Kft. orvosigazgatója, aki a Vállalkozók Országos Szövetségében (VOSZ) az egészségügyi tagozat foglalkozás-egészségügyért felelős elnökségi tagja, korábban elmondta, hogy évente mintegy négymillió munkavállalót érintenek a munkaalkalmassági orvosi vizsgálatok. Ezek során a dolgozók hét százalékánál fedeznek fel korábban ismeretlen egészségkárosodást. Példaként említette, hogy az aktív munkavállalók között a súlyos és közepesen súlyos pszichiátriai megbetegedésben szenvedők aránya 1,5-5 százalék közé tehető.

A gyógyszerellátás területén is növekedés tapasztalható: 2024-ben a költségvetés 568 milliárd forinttal támogatja a közforgalmú gyógyszertárakban kiváltott készítményeket, ami 8,9 százalékkal haladja meg az előző évi összeget.

Ezzel párhuzamosan a lakosság gyógyszerre fordított kiadásai kisebb mértékben változtak: míg 2023-ban a patikai költések összege 153 milliárd forint volt, 2024-ben ez az érték 163 milliárd forintra emelkedett, ami 6,5 százalékos növekedést jelentett.

A támogatások legnagyobb részét a tápcsatorna és anyagcsere betegségeire, a daganatos betegségekre, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére fordítják. A társadalombiztosítási támogatás mértéke a daganatellenes készítmények esetében a legmagasabb, ezeknél a gyógyszereknél az éves finanszírozási arány átlagosan eléri a 99,6 százalékot.

A KSH adatai szerint tavaly a 16 éves és idősebb magyarok közel kétharmada elégedett volt egészségi állapotával, a férfiak csaknem 6 százalékponttal nagyobb arányban, mint a nők. "Ugyanakkor a lakosság 36 százaléka valamilyen krónikus betegségről számolt be" – derül ki a statisztikákból. A nők 40 százaléka, a férfiak 33 százaléka küzdött valamilyen hosszan tartó egészségi problémával.

Az egészségi állapot szubjektív megítélése az évtized elején mutatkozó javulás után az elmúlt években hullámzott. A 65 évesek és idősebbek vélekedése 2021 után számottevően, több mint 4 százalékponttal romlott, majd stagnált. 2024-ben minden korosztályban kismértékben, 1 százalékponttal rosszabbnak ítélték meg a magyarok az egészségi állapotukat. Az Európai Unióban a koronavírus-járvány után némileg csökkent, majd 2022 után lényegében nem változott (68 százalék körüli) azok aránya, akik nagyon jónak vagy jónak ítélték egészségüket.

A statisztikai adatok szerint a nők szinte minden korcsoportban nagyobb arányban küzdenek egészségi problémákkal, mint a férfiak. Egyedül a 16–24 évesek között volt magasabb a beteg férfiak aránya, csaknem 1 százalékponttal.

Az iskola-egészségügyi vizsgálatok eredményei aggasztó képet mutatnak. A leggyakoribb mozgásszervi probléma a lúdtalp, amely az iskolások mintegy 30 százalékát érinti, és elsősorban a fiúknál jellemző. Az elmúlt három tanév során emelkedő tendencia figyelhető meg szinte minden évfolyamon. Például a nyolcadikosok között ezer gyermek közül 304 volt lúdtalpas, míg két évvel korábban 297 gyermeknek volt statikai eredetű lábbetegsége.

A látásproblémák közül a fénytörési hibák előfordulása is jelentős: a 12. évfolyamra minden harmadik-negyedik diák szemüveges. A szemorvosok figyelmeztetése szerint manapság a fiatalok 60 százaléka már rövidlátó, míg 1960-ban csak 7 százalék volt szemüveges. Ugyanebben a korcsoportban a tartási rendellenességek is állandó gondot jelentenek, a fiúk 16 százalékánál, míg a lányok 12 százalékánál diagnosztizáltak tartásproblémát.

Az elhízás már tinédzserkorban is komoly probléma, különösen a fiúknál, ahol 2,6 százalékponttal magasabb az előfordulása, mint a lányoknál. A 12. évfolyamosok között a legmagasabb az arány: ezer gyermekből 147 túlsúlyos, míg a másodikosok között ezer gyermekből 113. A NETFIT-mérés adatai szerint ma minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, és a fittségi teszteken rosszul teljesítenek a magyar diákok.

A KSH adatai szerint tavaly a 16 éves és idősebb korosztály hat százaléka vallotta magát súlyosan korlátozottnak mindennapi tevékenységeiben egészségi problémák miatt, a férfiak öt, a nők hét százaléka. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek gyakrabban számoltak be súlyos korlátozottságról, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél ez az arány 2-3 százalék között mozgott mindkét nem esetében.