Egy nő torz tükörképe egy kis, törött tükörben.

Torz tükörben a magyar tinik: miért látja magát kövérnek minden második lány?

2025. szeptember 5. 13:03

A magyar fiatalok körében egyszerre jelent komoly problémát a túlsúly és a torzult testkép miközben minden negyedik fiú és minden hatodik lány valóban túlsúlyos. A serdülők fele kövérnek látja magát, akkor is, ha a valóságban nem az, a magyar lányok közel 20%-a tévesen gondolja azt magáról, hogy kövér. Ez a kettősség nemcsak az egészségtelen táplálkozásból és a mozgáshiányból fakad, hanem a közösségi média testideáljai, a társadalmi nyomás és a mentális terhek is nagyban hozzájárulnak.

A gyerekkor és a serdülőkor az egész életre kiható szokások kialakulásának időszaka. Ilyenkor alakul ki az étkezéshez, a mozgáshoz, a testhez és önmagunkhoz való viszonyunk. Nem véletlen tehát, hogy a szakemberek különös figyelmet fordítanak arra, milyen állapotban vannak a mai tizenévesek: mennyire egészségesen élnek, hogyan érzik magukat a bőrükben, és hogyan látják önmagukat a kortársaik és a társadalom tükrében.

A legfrissebb ifjúsági jelentések és nemzetközi felmérések azonban aggasztó képet mutatnak. Magyarországon a serdülők jelentős része túlsúlyos, de még többen vannak azok, akik csak annak érzik magukat. A lányok körében különösen nagy az önkép és a valóság közötti eltérés, de a fiúk sem mentesek a testképzavaroktól. A számok mögött súlyos társadalmi és pszichológiai problémák húzódnak, amelyek túlmutatnak az egészséges táplálkozás és a sport kérdésén, összefonódnak a mentális jólléttel, a közösségi média hatásával és a társadalmi egyenlőtlenségekkel is.

Nézzünk a számok mögé: tényleg probléma a testképzavar?

A magyar fiatalok egészségi állapotáról szóló friss jelentések egyszerre festenek biztató és aggasztó képet. Egyrészt egyre nagyobb figyelmet kap a megelőzés, a mozgás népszerűsítése és az egészséges életmód, másrészt azonban továbbra is komoly problémát jelent az elhízás, a mozgásszegény életmód és a testképzavar. Az Ifjúság’24 jelentés egyenesen úgy fogalmaz, hogy 

a túlsúlyos fiatalok aránya a serdülők között tartósan magas, és a trend nem mutat érdemi javulást az elmúlt években

- írja Pető Dorina Viktória elemzésében. A 15–29 évesek körében a fiúk 27, a lányok 17 százaléka tartozik a túlsúlyos kategóriába, de ennél is árulkodóbb az, ahogyan a fiatalok saját testüket látják. A következő táblában összegeztünk a tanulmányban használt adatokat. A túlsúly mérése esetén a teljes elemszám 5 670, a testkép vizsgálatnál 6 071, a táblázatban ezekből számolt százelékos értékek szepelnek. 

Ezek alapján az 5. évfolyamos lányok közül például 37 százalék gondolja magát kövérnek, miközben csak 17 százalékuk valóban túlsúlyos. Ez több mint kétszeres eltérés. A 7. évfolyamban még élesebb a különbség: 45 százalék tartja magát túlsúlyosnak, de objektíven csak 13 százalék az, vagyis több mint háromszoros a percepció és a valóság közötti eltérés.

A fiúk körében valamivel pontosabb az önértékelés: az 5. évfolyamos fiúk 25 százaléka gondolja magát túlsúlyosnak, ami megegyezik a valós adattal, de a 7. évfolyamnál már itt is látszik némi torzulás (33% gondolja, 27% ténylegesen túlsúlyos). Ezek az eltérések jól mutatják, hogy a testképzavar nem csak lányokat érint, de a társadalmi nyomás és a média által közvetített testideál miatt különösen az ő esetükben válik látványossá.

Esztétika és pszichológia

Ez a jelenség nem pusztán esztétikai kérdés, hanem pszichológiai problémákhoz is vezethet. Egy 2023-as tanulmány szerint „a negatív testkép jelentősen növeli a depresszió, a szorongás és az étkezési zavarok kialakulásának kockázatát serdülőkorban”. A fizikai aktivitás azonban jelentős védőfaktorként jelenik meg: a rendszeresen sportoló fiataloknál 20–30 százalékkal kisebb az esélye a tartós rossz hangulat kialakulásának. Egy friss kínai vizsgálatban például kimutatták, hogy

a heti 5–6 napon át végzett fizikai aktivitás 28%-kal csökkenti az alacsony hangulat esélyét.

A mozgáshiány azonban a magyar fiatalok jelentős részére jellemző. A WHO és a HBSC 2022-es adatai szerint a fiúk 75, a lányok 85 százaléka nem éri el az ajánlott napi 60 percnyi mérsékelt vagy élénk intenzitású fizikai aktivitást. A magyarországi HBSC-jelentés egyenesen úgy fogalmaz, hogy

a serdülők túlnyomó többsége mozgásszegény életmódot folytat, és ez a tendencia az életkor előrehaladtával tovább romlik.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Hazai felmérések szerint a 7–17 éveseknek mindössze 20 százaléka aktív rendszeresen, és körülbelül 40–46 százalék vesz részt valamilyen szervezett sportban. Az egészségtelen táplálkozási szokások szintén hozzájárulnak a helyzethez. A HBSC európai összefoglaló jelentése szerint „a serdülők kevesebb mint 40 százaléka fogyaszt naponta zöldséget vagy gyümölcsöt, a reggelizés aránya pedig az elmúlt négy évben csökkenő tendenciát mutat”. Ezzel párhuzamosan a gyorsételek és a cukros üdítők fogyasztása stabilan magas maradt. Ezek a minták nem csak a súlygyarapodásnak kedveznek, hanem a koncentrációt, a tanulási teljesítményt és a hangulatot is rontják.

A társadalmi háttér szintén erősen befolyásolja a fiatalok egészségét. Az ELTE PPK kutatói által készített magyarországi HBSC jelentés szerint

az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú családokból származó serdülők körében a rossz testi és lelki egészségi mutatók egyértelműen gyakoribbak.

Ez arra utal, hogy a túlsúly és a testképzavar problémája társadalmi egyenlőtlenségeket is újratermel. A közösségi média hatása sem elhanyagolható. Az Ifjúság’24 jelentés például kiemeli, hogy 

a közösségi médiában látott testideálok hatására a serdülő lányok jelentős része próbál fogyni, függetlenül attól, hogy valójában túlsúlyosak-e.

Nem véletlen, hogy a lányok körében kétszer olyan gyakori a fogyókúrás próbálkozás, mint a fiúknál. A UNICEF 2024-ben publikált elemzése szerint pedig „a közösségi média használat intenzitása egyenes arányban nő a testképzavarral és az önértékelési problémákkal”. Fontos azonban látni, hogy az elhízás maga is stigmatizált társadalmi jelenség. A túlsúlyos gyerekek gyakrabban szenvednek csúfolódástól, kirekesztéstől, ami tovább ronthatja a pszichés állapotukat.

Egy 2023-as tanulmány szerintaz elhízással kapcsolatos stigma nemcsak pszichológiai terhet ró a fiatalokra, hanem visszatartja őket az egészségmegőrző viselkedésektől is” . Ez az ördögi kör csak komplex beavatkozással törhető meg. A megoldás tehát nem lehet pusztán az, hogy több testnevelésórát tartunk az iskolákban. Bár a rendszeres iskolai mozgás fontos, önmagában nem elég. Szükség van táplálkozási edukációra, pszichológiai támogatásra és olyan közösségi programokra, amelyek vonzóvá teszik a mozgást a fiatalok számára.

Összességében a magyar fiatalok egészségét kettős probléma fenyegeti: egyrészt a túlsúly ténylegesen növekvő előfordulása, másrészt a testképzavar és önértékelési zavar, amely sokkal szélesebb réteget érint. A lányok körében különösen éles a kontraszt a valós testtömeg és az önkép között, de a fiúk sem mentesek a jelenségtől. A fizikai és mentális egészség szorosan összefügg, így a megoldásoknak is egyszerre kell célozniuk a két területet.

A jövő egyik nagy kihívása az lesz, hogy olyan támogató környezetet teremtsünk, ahol a gyerekek és fiatalok nemcsak egészségesebben élhetnek, hanem reálisabb önképet is alakíthatnak ki. Ahogyan a WHO HBSC jelentés összefoglalta: „a serdülők egészsége nem pusztán orvosi kérdés, hanem társadalmi felelősség is, amely az iskolák, családok és közösségek együttműködésén múlik”. Ha sikerül kilépni a stigmatizáció és a mozgáshiány ördögi köréből, akkor nemcsak a túlsúly arányát csökkenthetjük, hanem egy egészségesebb, mentálisan erősebb fiatal generációt is nevelhetünk fel.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. január 28. szerda
Károly, Karola
5. hét
Ajánlatunk
  • Jön a Planet Expo 2026 (x)

    Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.

KONFERENCIA
Tovább
Agrárium 2026
Tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozásának
Green Transition & ESG 2026
Bemutatjuk a legjobb, a nettó zéró kibocsátást elősegítő fenntarthatósági megoldásokat
Retail Day 2026
A magyar (kis)kereskedelem jelene és jövője
Digital Compliance 2026
Adat és MI: minden napra egy változás?
EZT OLVASTAD MÁR?