Így kerülhet veszélybe a rezsicsökkentés: egész Európán végigsöpör a drágulás, a magyarok fűtésszámlája is megérzi

A 2022-es ukrán-orosz háború kezdete óta egész Európát foglalkoztatja az energiaválság alakulása: a geopolitikai feszültségek közvetlen hatással vannak arra, hogy mekkora összegeket kell majd az egyes háztartásoknak rezsire költenie.

Az árak már az elmúlt években kilőttek, az utóbbi időben pedig már az orosz energihordozókról való leválás is egyre sürgetőbbé válik, amit az Európai Unió és az USA egyaránt szorgalmaz. Viszont így egyelőre csupán találgatást láthatunk arról, hogy mennyivel drágul majd pontosan az elkövetkezendő időszakokban a gáz például Magyarországon.

Hol a legdrágább a gáz?

2025 első felében a háztartási gázárak 100 kilowattórában kifejezve 11,43 euróra estek vissza az EU-ban a 2024 második felében mért 12,44 euróról. Ez 8,1 százalékos csökkenést jelent, amely a gázárak 2022-es energiaválság előtti időszakára jellemző szezonális ingadozásának visszatérését jelzi.

Az EU egyes tagállamaiban eltérő képet mutatnak a háztartási gázárak. Svédországban mérték a legmagasabb árakat, náluk 100 kilowattóránként 21,3 eurót fizetnek a lakosok, majd ezt követte Hollandia 16,17 euróval és Dánia 13,06 euróval.

Magyarországon ugyanannyi földgáz ára csupán 3,07 euró, vagyis nagyjából 1200 forint volt. Ezzel hazánkban regisztrálták a legolcsóbb költséget, így a legmagasabb árat jegyző svédeknél például 18,23 euróval, azaz körülbelül 7090 forinttal olcsóbban vehettünk gázt. Ugyanakkor alacsony összegekért jut hozzá Horvátország (4,61 euró) és Románia (5,59 euró) is, ahol 4,61 eurót és 5,59 eurót fizettek a háztartások 100 kilowattóra gázért.

Fontos azonban azt is kiemelni, hogy az egyes háztartásokat mennyire terhelte meg a gázszámla befizetése a bevételeik és az árszintjükhöz viszonyítva, tehát mennyi az ár vásárlóerő-egységben kifejezve (PPS). Ilyen szempontból a földgázárakat leginkább a svédek érezték meg (17,55), a dobogóra pedig még Portugália (15,34) és Hollandia (13,80) került. Ezzel szemben a PPS alapján a legalacsonyabb árak között Luxemburg (7,04) és Horvátország (6,47) volt, míg legmegfizethetőbb háztartási gázárat Magyarországon (4,43) figyelték meg.

2024 első félévéhez képest a legnagyobb áremelkedést a nemzeti valutákban kifejezve Észtországban regisztráltak 23,9 százalékkal, de a dobogón szorosan ott van még Bulgária (+23,6 százalék) és a már sokat említett Svédország (+20,9%) is. Ezzel ellentétben a legnagyobb árzuhanást Szlovéniában (-12,7%), Ausztriában (-11,5%) és Csehországban (-10,9%) mérték.

Ugyancsak nőtt az adók és illetékek százalékos aránya az Európai Unióban, ezek a 2024 második félévében mért 30 százalékról 2025 első félévére 31,1 százalékra emelkedtek. A Eurostat jelentése szerint ez az előző félévekben végrehajtott – főként adócsökkentések formájában megvalósuló – támogatások további visszaesését jelzi az Európai Unió legtöbb tagállamában. Kivétel ez alól Magyarország: ahogy a Portfolio is beszámolt róla, itthon a rezsivédelmi rendszer keretében az állam 800 milliárd forintos költségvetési kiadással tartja alacsonyan a háztartások kiadásait. Ezzel együtt azonban a magyar vállalkozások rezsiterhei az Európai Unión belül a legmagasabbak közé tartoznak a terhek áthárítása miatt.

Leválás az orosz gázról

Magyarországon tehát a 2013 óta elő rezsicsökkentésnek köszönhető az alacsony gázár, így itthon nem a piaci ingadozások határozzák meg a díjszabást, hanem államilag szabályozott tarifák (legalábbis az átlagfogyasztás mértékéig). Részben erre hivatkozva ellenzi a kormány az orosz gázról való leválást, ami az elmúlt egy-másfél évben egyre sürgetőbb kérdéssé válik Európában.

Korábban a Pénzcentrum is megírta, hogy az Európai Bizottság 2024 júniusában olyan jogalkotási javaslatot nyújtott be, amely fokozatosan kivonná az orosz kőolajat és földgázt az EU piacáról, és 2027 végére teljesen megszüntetné az orosz földgáztól való függést. A tervezet elfogadásához minősített többségre van szükség, így egyes tagállamok önmagukban nem tudják megakadályozni annak jóváhagyását.

Korábban Donald Trump amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésén szintén erősen szorgalmazta Oroszország szankcionálását, különösen azon országok tekintetében, amelyek továbbra is orosz energiahordozókat importálnak.

Bár Magyarország nem támogatja ezeket az elképzeléseket, Deák András György, energiapolitikai szakértő korábban a Pénzcentrumnak elmondta, hogy „a gyakorlatban már megkezdődtek azok a lépések, amelyek a magyar ellátásbiztonságot új alapokra helyezhetik.”

Az energiapolitikai kutató szerint a kormány mostanra felismerte, hogy a kizárólagos orosz energiapolitika nem fenntartható, így

az utóbbi időben két olyan gázszerződés is született, amely 2027-től és 2028-tól a teljes import mintegy tíz százalékát már nem orosz forrásból fedezné.

Elképzelhető, hogy a későbbiekben hazánk akár a balkáni, görög vagy adriai útvonalakon keresztül is növelheti beszerzéseit, 2027-ben pedig a román tengeri gázmezők évente több mint 4 milliárd köbméter földgázt hozhatnak a térségbe, ezzel stabilizálva a régió energiaellátását.

Deák András György szerint tehát az orosz gáz ugyan valóban olcsóbb valamivel, ha hozzászámítjuk a tranzitdíjakat, a szállítási költségeket, valamint a politikai kockázatokat (hiszen jelenleg egyetlen, Ukrajna háborús övezetén keresztülmenő vezetéken át jutunk földgázhoz), az árkülönbség már nem tekinthető számottevőnek. 

Összességében tehát azt láthatjuk, hogy a gáz esetében messze van még bármilyen árcsökkenés az Európai Unióban, sőt a leválás kapcsán további drágulás valószínűsíthető a kontinens egyes régióiban. Ebben döntők lesznek az elkövetkezendő évek, így bár jelenleg a mi pénztárcánkat terheli meg a legkevésbé a rezsiszámla, az átállásból Magyarország sem maradhat majd ki.