Energiafüggetlenség vagy geopolitikai játék? Irán és Oroszország új nukleáris szövetsége

A megállapodás célja nem csupán energiafejlesztés, hanem egy stratégiai partnerség megerősítése is Oroszországgal, különösen olyan időszakban, amikor Irán nukleáris programja ismét nemzetközi feszültségek tárgya lett - számolt be róla a Le Monde.

• A tervek szerint négy nukleáris erőművet építenek Irán területén az orosz Rosatom állami atomenergetikai vállalat részvételével.
• Korábban Rosatom már memorandumot írt alá kisebb nukleáris létesítmények építéséről Iránban — azonban akkor nem határoztak meg konkrét erőműszámot.
• A szerződés jórészt illeszkedik abba a hosszabb távú orosz-iráni stratégiai viszonyba, amelyet januárban egy „Átfogó Stratégiai Partnerségi Szerződés” is formalizált köztük.

Irán régóta küzd az elektromos hálózatra nehezedő nyomással, különösen a nyári csúcsidőszakokban, amikor az áramfogyasztás megugrik. A most bejelentett négy új erőmű ebben is áttörést hozhat, hiszen hozzájárulhat az áramhiány mérsékléséhez, miközben fokozza az ország energiafüggetlenségét.

A projekt ugyanakkor nem csupán gazdasági, hanem stratégiai jelentőségű is: az együttműködés Oroszországgal hosszú távú kötelezettségeket hordoz, erősítheti Irán regionális súlyát, és alternatívát kínálhat a nyugati technológiákkal szemben.

A 25 milliárd dolláros összeg nagysága pedig azt jelzi, hogy a kezdeményezés nem csak technikai kérdés, hanem komoly pénzügyi dimenziókkal is bír: a beruházás finanszírozása, a hitelek szerkezete, valamint az üzemeltetési és karbantartási költségek mind olyan tényezők, amelyek alapjaiban határozzák majd meg a projekt sikerét.

Biztonsági és ellenőrzési kérdések

Az új erőművek kapcsán felmerülhet a nukleáris biztonság, a veszélyes hulladék kezelése, valamint az atomerőművek felügyelete. A nemzetközi közösség attól tart, hogy a nukleáris kapacitások kibővítése hozzájárulhat az atomfegyver-technológia fejlődéséhez is.

Irán nukleáris tevékenysége régóta viták forrása a Nyugat és az ENSZ részéről. Új beruházásokkal együtt nőhet a nemzetközi nyomás, sőt lehetséges, hogy további szankciók visszaállításával reagálnak. 

Az építési költségek, technológiai átadások, késések, valamint a helyi infrastruktúra kihívásai mind veszélyeztethetik a projekt sikerét. Emellett az orosz technológia átadása és fenntartása sem lehet könnyű Iránban.