Pénzcentrum • 2025. december 29. 16:00
Vállalatvezetők, közgazdászok, tudósok és közéleti szereplők adtak éles, sokszor meglepően őszinte képet 2025-ben a magyar valóságról a Pénzcentrumnak. Megszólalt többek között L. Ritók Nóra, Kassai Lajos, Szilágyi Áron, Balásy Zsolt, a Tesco és a Kia hazai vezetése, valamint nemzetközi nagyvállalatok döntéshozói is. Interjúválogatásunk azokból a beszélgetésekből kínál ízelítőt, amelyek túlmutatnak a napi híreken, és segítenek megérteni, merre tart a gazdaság és a társadalom.
2025-ben is meghatározó szerepet kaptak a Pénzcentrumon azok az interjúk, amelyek nem csupán egy-egy ágazat helyzetéről, hanem a magyar társadalmat és gazdaságot mélyebben érintő folyamatokról adtak árnyalt képet. Vállalatvezetők, gazdasági döntéshozók, tudósok, pedagógusok és közéleti szereplők beszéltek őszintén a mindennapi működést befolyásoló kockázatokról, dilemmákról és lehetőségekről.
A megszólalásokból kirajzolódik, milyen kihívásokkal néz szembe az ország az inflációtól és a szabályozási bizonytalanságtól kezdve a technológiai átalakuláson át egészen a társadalmi feszültségekig. Összeállításunkban a 2025-ben megjelent legfontosabb interjúk közül válogattunk, amelyek túlmutatnak az aktuálpolitikai zajon, és hosszabb távon is értelmezhető válaszokat keresnek.
Így férkőzött be a politika a magyar hálószobákba: a kormányzati nyomulás beindította az öncenzúrát
Az elmúlt években a nemek témájában tarolt a feminizmus, a metoo, a nők társadalmi, családi helyzete körüli dialógus. Ezzel párhuzamosan egyre több férfi érzi periférián magát. Pedig a tőlük elvárt – sokszor nagyon különböző - szerepek az ő körükben is komoly konfliktust okozhatnak. A „férfi- és apapara” problémát Szél Dávid tanácsadó szakpszichológus, gyerekneveléssel foglalkozó szakemberrel és Léder László pszichológus, egyetemi oktatóval járjuk körbe.
Makranczi Zalán: Aki medencés villára vágyik a színészetből, annak egy másik országot javaslok
„A magyar szinkron világhírű” – ez az állítás szinte közhellyé vált az elmúlt évtizedekben, különösen azok körében, akik a szinkronizált filmek mellett teszik le a voksukat. Ugyanakkor egyre többen kérdőjelezik meg ennek a hagyománynak a létjogosultságát, mondván: az eredeti nyelvű filmek adják vissza igazán egy színészi alakítás vagy rendezői szándék hitelességét. A vita azonban nem csak esztétikai síkon zajlik – sokan társadalmi kérdést is látnak benne. A bírálók szerint a szinkronkultúra fenntartása az idegennyelv-tudás rovására megy, hiszen, ha több filmet néznénk felirattal, az hozzájárulhatna a nyelvi készségeink fejlődéséhez. Mások úgy érzik, a hazai szinkronipar minősége is megkopott az utóbbi években, és már közel sem olyan színvonalas, mint amit a régi klasszikusokból megszokhattunk. Miközben tehát a közönség megosztott, felmerül a kérdés: létezik kompromisszum a szinkron és az eredeti nyelv között? Valóban a szinkron miatt nem beszélnek jól nyelveket a magyarok? És vajon tényleg olyan kevés pénz van ebben a szakmában, mint sokan gondolják? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Makranczi Zalán színművésszel, valamint Bor Zoltánnal, a Direct Dubs Studios igazgatójával.
DIEGO: még az ingyenpénzt is óvatosan költik a magyarok, tömegek mozdulnak az akciókra
Nagy a potenciál a SZÉP-kártyás vásárlásokban és a vidéki felújítási támogatásban, ezért optimista a 2025-ös év tekintetében a DIEGO Magyarország - mondta a Pénzcentrumnak Gesztesi Gábor, a vállalat marketingigazgatója. Utóbbi kapcsán szerinte nagy előnyük, hogy egységeik gyakorlatilag lefedik a magyar vidéket, így fizikailag is közelebb vannak a jogosultak többségéhez, mint a nagyáruházak. Ugyanakkor kifejtette, a gyorsan változó szabályozási környezetben nem egyszerű előre tervezni: például a SZÉP-kártyák elfogadására csak fél hónap volt leszerződni a szolgáltató bankokkal, és a felújítási programba is az utolsó pillanatban vonták be a nyugdíjasokat, ami miatt újra kellett tervezni a stratégiát. Elmondta: míg 2022-ben az volt a döntő tényező, hogy kinek van egyáltalán áruja, manapság már az árérzékenység uralja a piacot, még a támogatásból is megnézik az emberek, mire mennyit költenek - a vásárlók párszáz forintos árkülönbségekre is megmozdulnak, dübörögnek az akciók és a hűségkártyás rendszerük is. A szakemberrel arról is beszélgettünk, tervezik-e bővíteni a hálózatot és a kínálatot, valamint elárulta, miért hirdet a DIEGO - a szektorban egyedülálló módon - még mozikban is. Interjú.
Megszólalt a Tesco vezére: ha ez így folytatódik, eltűnnek az akciók a magyar boltokból
"Ha így megy tovább, eltűnnek az akciók" – figyelmeztet Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója. Az árrésstop torzítja a piacot, és már most érezhető, hogy a promóciós mozgástér szűkül: a vásárlók pillanatnyilag még jól járnak, de hosszabb távon veszélybe kerülhet a verseny és az árak dinamizmusa. A vállalatvezető szerint az inflációs nyomás, a bérfeszültség és a piaci beavatkozások hatása egyszerre nehezedik a szektorra, miközben a gazdasági növekedés egyelőre elmarad. A hipermarketekbe ugyan visszatértek a vásárlók, de óvatosabbak, mint valaha. A Tesco vezetőjével készült interjúban szó esik a saját márkás termékek pályájáról, az energiaital-tilalomról, a bérezési kihívásokról, a DRS-rendszer bevezetéséről, de arról is, hogy Pálinkás Zsolt szerint jelenleg a kiszámíthatóság a legnagyobb hiánycikk a gazdasági környezetből.
2027-től tilos lesz az R32-es hűtőközegű, 12 kilowatt alatti levegő-víz hőszivattyúk gyártása, az alternatív termékek pedig jelenleg drágábbak, de dolgoznak a gyártók az árcsökkentésen - hívta fel a figyelmet a Pénzcentrumnak adott exkluzív interjújában Carl Lievens, a Daikin Europe lakossági üzletágának (SBU Residential) vezérigazgatója. Kifejtette: a végfelhasználóknak nem kell aggódniuk, a gyártói támogatás ezt követően is biztosított lesz, nem lesz probléba a karbantartással és az alkatrészek elérhetőeségével sem. A vezérigazgatóval az állami támogatások fontosságáról is beszélgettünk, mint kiemelte, bár a gyártók is elkötelezettek a termékeik árának csökkentésében, de ehhez elegendő gyártási volumen kell, amelyhez az ösztönzők nélkülözhetetlenek. A technológiai fejlesztési irányokról és a kitűzött klímacélokról is kérdeztük a szakembert. Interjú.
Jóárasított slágerautókkal tarolna a Volkswagen: elárulta a terveket a hazai márkaigazgató
Szeretnénk azt a tévhitet lerombolni, hogy mi egy drága márka vagyunk - mondta a Pénzcentrumnak Papp Zoltán, a Volkswagen hazai márkaigazgatója. Hozzátette, bár javarészt céges ügyfeleik vannak, 2025-ben kifejezett céljuk megszólítani a privát ügyfeleket is: bizonyos modelljeikhez már meg is érkezett az úgynevezett Start kivitel, a belépőszintű autókkal a magánvásárlókat célozzák. Emellett a szakember azért is bizakodó az idei értékesítéseik tekintetében, mert sok fontos modell szállítási határidején lényegesen tudtak rövidíteni a gyártóval való egyeztetés után. Papp Zoltánnal az uniós szabályokról és bírságokról, a kínai konkurensekről és a konszern helyzetéről is beszélgettünk. Valamint elmondta, mit gondol a szigorodó zöld rendszám szabályokról. Interjú.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Balásy Zsolt: még egy inflációs sokk, és az euró bevezeti magát Magyarországon
Nem mennek ki jelentős pénzek a magyar állampapírokból a korábbinál alacsonyabb kamatok miatt, az Államadósság Kezelő Központ pedig láthatóan nem is aggódik emiatt, nincs sem új papír, sem kedvezmények. Ugyanakkor nem a PMÁP-pénzek fogják megmenteni a magyar gazdaságot - értékelte a helyzetet a Pénzcentrumnak adott interjújában Balásy Zsolt. A HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint manapság már az ingatlan is jó befektetés lehet, mert mint eszköz olcsóvá vált - az aranyról ez nem mondható el, de annak az árfolyámát a Donald Trump okozta káosz is fűti. Kifejtette, a forint pillanatnyi erősödése nem jelent semmit a folyamatos gyengülési pályán, de a rossz inflációs adatok még segíthettek is az árfolyamon. Beszélgettünk arról is, milyen jegybanki mentalitás várható Varga Mihály vezetése alatt, és kiveséztük, mire áraznak a piacok a háború esetleges végével kapcsolatban. Interjú.
Az elmúlt évek geopolitikai feszültségei, köztük a 2014 óta zajló ukrajnai háború és az orosz katonai aktivitás, számos európai országot késztettek arra, hogy újragondolják védelmi stratégiájukat, sőt, több helyen visszaállították a kötelező sorkatonaságot. Magyarországon azonban a hadkötelezettség továbbra is csupán felfüggesztett státuszban van, és a jelenlegi hivatalos álláspont szerint nem tervezik annak visszaállítását. Ugyanakkor a hazai honvédelmi képzések – különösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elérhető katonai szakok. Prof. Dr. Kovács László vezérőrnagyot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanárát kérdeztük a témáról, hogy miben állhat ez az eredmény, hogyan kell elképzelni a katonai és rendőri képzéseket. Valamint úgy általában olyan izgalmas kérdéseket jártunk körbe, mint, hogy lehet-e újra hadkötelezettség Magyarországon és mit csinál egy katona, amikor éppen békeidő van.
Megszólalt a Kia hazai elnöke: világújdonság érkezik Magyarországra, slágermodellt cserélnek le rá
Komoly probléma, hogy a döntéshozók nem nyilatkoznak arról, lesz-e egyáltalán valamilyen elektromos autós állami támogatás a magánszemélyek részére, mert így a potenciális vásárlók elbizonytalanodnak, kivárnak, és ez az eladásokon is látszik - mondta a Pénzcentrumnak adott interjújában Nagy Norbert, a Kia Magyarország ügyvezető elnöke. A szakember arról is beszélt, a zsolnai gyárban jelentős átalakítások voltak az utóbbi hónapokban: immár a Sportage és az XCeed mellett az elektromos EV4 is Magyarországtól pár órányira készül, 2026 elején pedig az EV2 kisautó csatlakozik a sorhoz. Ez a hazai operációnak jelentős előrelépés, mivel eddig az elektromos modellek mind Dél-Koreában készültek és nagyjából fél év alatt értek Magyarországra - ezzel szemben a zsolnai gyártásból rendelt modelleknél 2-3 hónap az átfutás.
Visszavonul L. Ritók Nóra: "Nem tudjuk alátámasztani a kormányzati sikerkommunikációt"
"Nem elég egy ember élete" – 25 év után hátralép a napi operatív munkától L. Ritók Nóra, a Prima Primissima közönségdíjas pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója. Az ország egyik legsúlyosabb társadalmi problémája, a generációs szegénység ellen létrehozott komplex modellje ma már hivatkozási alap szakmai körökben – itthon és külföldön is. A Pénzcentrumnak adott interjúban őszintén beszél a kudarcokról, a rendszerhibákról, a kiégés veszélyeiről és a közösség erejéről. Bár visszavonul az operatív vezetéstől, stratégiai kérdésekben, kommunikációban és ügyképviseletben továbbra is aktív marad – mert, mint mondja, a probléma generációk alatt keletkezett, így a megoldása sem fér bele egyetlen ember munkában töltött életébe.
Szilágyi Áron: Aki a pénz vagy a hírnév miatt választaná a vívást, azt őszintén eltántorítanám
Három olimpiai arany, világbajnoki címek, évtizedes dominancia, de ki az ember a vívó mögött, amikor leteszi a kardot? Karácsonyi nagyinterjúnkban Szilágyi Áronnal nem a vívásról beszélgettünk, hanem mindarról, ami mögötte van: időről, férfiszerepekről, kudarcokról és fordulópontokról, apaságról, félelmekről, pénzről és a sportpálya utáni életről. Interjú
Magyarország mára megkerülhetetlen szereplővé vált az európai elektromosautó- és akkumulátor-ellátási láncban, de vajon valóban túllépett-e az „összeszerelő ország” szerepkörén? A DHL vezetői szerint az európai elektromobilitási átállás már a nagyüzemi iparosítás szakaszába lépett, ahol a költséghatékonyság, a lokalizáció és az akkumulátorlogisztika kulcskérdéssé vált. Ebben a környezetben Magyarország nemcsak gyártási helyszínként, hanem regionális logisztikai és akkumulátor-életciklus központként is egyre fontosabb pozíciót foglal el. Roman Niebauer Head of Automotive Business Development Europe és Kemény Zoltán, a DHL Supply Chain Magyarország ügyvezető igazgatója interjúnkban arról beszélnek, milyen tényezők teszik az országot vonzóvá az EV-beruházások számára, és hogyan épül be Magyarország a vállalat európai elektromobilitási stratégiájába. Szó esik a kínai és európai szereplők együttműködéséről, az akkumulátorlogisztika kihívásairól, valamint arról is, milyen irányba fejlődhet a hazai EV-ökoszisztéma a következő évtizedben.