Szorul a hurok a hitelkártya-adósok nyakán!

Óriási a felfordulás az Egyesült Államokban a hitelkártya-piacon. A bankok egyre-másra emelgetik felfelé a hitelkártyákhoz kapcsolódó kamatokat, hivatkozva a megnövekedett ügyfélkockázatra. Eközben igyekeznek csökkenteni a hitelkereteket, hogy a lakosság kieső bevételeit ne a hitelkártyáiból pótolja, újabb bedőléseket okozva ezzel a bankszektornak.

Magyarországon a hitelkártyák iránti érdeklődés évek óta töretlen, igaz a Magyar Nemzeti Bank erről szóló legfrissebb adata is csak a tavalyi első félév adatait boncolgatja. 2008 június végén azonban már a teljes bankkártya-állomány több, mint 20 százaléka volt valódi hitelkártya. (A grafikonban látható ugyan egy törés, de ez csak az MNB statisztikájában történt változásnak köszönhető: ekkor választották szét a valódi kamatmentes periódussal járó hitelkártyákat a hitelkerettel is rendelkező, de kamatmentes periódust nem tartalmazó betéti kártyáktól.)

Hitelkártya kondíciók

Az ügyfélkockázat növekedése a magyar bankok kamatképzésén is meglátszik, a hitelkártyák legtöbbjének Teljes Hiteldíj Mutatója (THM) már éves szinten 40 százalék felett jár. A visszaesés azonban nem jellemző, már ami a kártyaigényléseket és a a kártyahasználat gyakoriságát illeti. Az Erste Bank adatai szerint viszont a vásárlások átlagos összege csökkent. 2007 decemberében az Erste-kártyával végzett vásárlások összege még meghaladta a tízezer forintot, 2008 decemberében azonban már csak átlagosan 8800 forint volt. Így az egy hitelkártyával lebonyolított összes vásárlás átlagos összege 15 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyi év végén 2007-hez képest.

A Budapest Bank hitelkártyáinak átlagos kihasználtsága 60% fölött van. Ez, tekintettel az átlagos hitelkeret 10-30%-os éves növekedésére, a hitelkártyás költések folyamatos növekedését jelzi. 2009. augusztustól kezdődően ugyanakkor stagnálás következett be a költésekben, amiből egyedül az egyébként minden évben költési csúcsot hozó december jelentett újra kiugrást.

Érdekes eltérés tapasztalható ugyanakkor a visszafizetések területén. Az OTP portfoliójában döntő többséget képez az a jól körülhatárolható szegmens, amely kihasználja a kamatmentes vásárlás lehetőségét, és határidőre visszafizeti aktuális tartozását. A Budapest Bankban ugyanakkor az ügyfelek körülbelül egyharmada csak a minimumot fizeti vissza és alig több mint 10%-a törleszti teljes tartozását hónapról-hónapra. A nagy többség tehát a minimum és a teljes összeg közötti értéket törleszti. Általánosságban inkább az tapasztalható, hogy a hitelkártyás ügyfelek az első hónapokban még igyekszenek a teljes tartozásukat visszafizetni, de minél régebbi ügyfelek, annál nagyobb a valószínűsége, hogy kihasználják a rugalmas visszafizetés lehetőségét.

Egyelőre egy bank sem számolt be romló portfólióról, vagyis sehol nem nőtt szignifikánsan a semmit nem fizető ügyfelek száma. A hitelkereteket sem csökkentették a bankok, sőt a legtöbben a hitelkeret folyamatos növekedéséről számoltak be, elsősorban természetesen a prémium ügyfelek körében. Bár előfordul, hogy a hosszú ideig inaktív kártyákat megszüntetik, a bankok inkább az ügyfeleket kívánják mozgósítani. Az Unicredit különböző akciókkal, kedvezményekkel próbálja meg a ritkán használt kártyák tulajdonosait a gyakoribb kártyahasználatra buzdítani, a K&H pedig kampányokkal igyekszik rávenni a birtokosokat a használatra, melynek keretében az edukációra is súlyt fektet.