Hat havi törlesztőrészlet is visszajárhat a személyi hiteleseknek

A jövő héten hatályba lépő törvény alapján a deviza alapú személyi kölcsönök esetén is jár vissza pénz ügyfeleknek, viszont a kamatszintek eltérnek, ami nagymértékű változást jelent a visszatérítés mértékében.

Lényeges megnézni, mik voltak jellemzőek a deviza alapú személyi hitelekre:

• 2008 novemberére ez a fajta konstrukció szinte teljesen kiveszett a bankok ajánlatából

• Gyakran rövid futamidőre vették fel ezeket a hiteleket, az időtáv ritkán haladta meg az öt évet, sőt inkább az ennél rövidebb tartam volt jellemző

• A magyar lakosság deviza alapú személyi hitel tartozása 2009 januárjában tetőzött (összesen 92 milliárd forint), innentől kezdve kezdtük el kifizetni a hiteleinket

• A visszatérítés szempontjából lényeges 2009 júliusában a deviza alapú személyi hitel tartozás 61 milliárd forintra rúgott, az ekkor még élő hitelek után járhat ugyanis automatikusan a visszatérítés, igaz a hitel teljes időtartamára vonatkozóan

Mi a fentieket figyelembe véve egy 2007-ben öt évre felvett svájci frank alapú, egymillió forint értékű hitelt választottunk. Azért választottuk az öt éves futamidőt, hogy könnyedén össze lehessen hasonlítani a deviza alapú autóhitelekkel, amiről korábban írtunk.

Mennyi jár vissza?

A felvett hitelösszeg alapján elvileg nem járhatna vissza jelentős összeg, mégis azt tapasztalhatjuk, hogy közel hat havi törlesztőrészlet jár vissza a példahitelben szereplő adósnak. Ez azt jelenti, hogy 133 ezer forintra számíthat a példában szereplő kölcsönt felvevő, ami majdnem hat havi (5,79) kezdeti törlesztőrészletnek felel meg.

Ennek az összegnek a jelentős részét, mintegy 34 ezer forintot az árfolyamrés miatti visszatérítés tesz ki, míg a kamatemelések miatt csupán 99 ezer forintra számíthatunk. A felvett hitelösszeghez képest alacsony összeg oka (kb. 10 százalék szemben az autóhitelek esetén tapasztalható 30 százalékkal), hogy a személyi hitelek esetében nem volt drasztikus kamatemelés. A jegybank adatai alapján a példában vett időszak alatt a kamat 12, 56 százalékról mindössze 14,69 százalékra nőtt.

Kiemelten fontos a személyi hiteleknél az elévülés

Az elévülés kérdése azért kiemelten fontos a személyi hitelek esetében, mert ezeket a szerződéseket sok esetben csupán egy, két vagy három évre kötötték. Ennek köszönhetően viszont ezen szerződések jelentős része már 2009 júliusa előtt lejárt, vagyis nem jár automatikusan a visszatérítés. A kamatemelések a jegybank adatai alapján jellemzően 2008-ban történtek, így az ebből fakadó többletterheket nem lehet visszaigényelni, igaz mértékük jellemzően nem olyan jelentős összeg, mint a hosszabb távon fennálló hitelek esetében.