Viszik, mint a cukrot: tovább hasítanak a lakáshitelek, személyi kölcsönök

Februárban is a személyi kölcsönök mutatták a legnagyobb növekedést: az egy évvel korábbihoz képest itt 36 százalékos, míg a lakáshiteleknél 34 százalékos volt az új kihelyezések bővülése. 36,6 milliárd forintnyi lakáshitel- és 18,6 milliárdnyi személyikölcsön-szerződést kötöttek a bankok az év második hónapjában. A lakáshitelek legfontosabb motorja idén az új lakások piacának fellendülése, a személyi kölcsönöké pedig a fogyasztás bővülése lehet.

Hasonlítsd össze a személyi kölcsön ajánlatokat a kalkulátorunkon!

A téli hónapok hagyományosan gyengébbek a hitelfelvétel szempontjából, mint a nyáriak, és szerencsére a 2006-2008 közötti hitelbuboréktól is messze vagyunk még. Az elmúlt egy évben 1107 milliárd forintnyi háztartási hitelszerződést kötöttek a bankok, ami hét és fél éve (2009 szeptembere óta) nem látott csúcsot jelent. Az MNB utólag módosított adatai szerint 2016 májusa óta egyetlen hónapban, idén januárban fordult elő, hogy a lakosság több hitelt törlesztett, mint amennyit felvett. Február hónapban, ha minimálisan is, de nettó hitelfelvevők voltunk.

Ennek megfelelően február végén ugyanúgy 5785 milliárd forinton állt a háztartások teljes banki hitelállománya, mint január végén. Ez még 0,6 százalékkal alacsonyabb szint az egy évvel korábbinál, de valószínűleg nőtt volna az állomány, ha a követeléseladások szüneteltek volna. Az új lakáshitelek átlagos THM-e februárban 5,29 százalékon állt, szemben az egy évvel korábbi 5,76 százalékkal. A személyi kölcsönöknél viszont 18,4 százalékról 15,5 százalékra csökkent az átlagos hitelköltség.

A lakáshitelek árazása egyre inkább kettészakad: a legfeljebb egyéves kamatperiódusú (változó kamatozású) új lakáshitelek átlagkamata 4,33 százalékról 3,39 százalékra csökkent, de az 5-10 évre fixált kamatok kisebb mértékben, 5,9 százalékról 5,54 százalékra csökkentek.

Mi a helyzet a betétekkel?

A bankbetéteknél nem hozott nagy változást február: lényegében ugyanannyi új lakossági betét került a bankokhoz, mint amennyit kivontak tőlük. Pedig a lekötött forintbetétek kamata tovább csökkent: most már csak 0,4 százalékot ígértek éven belül a bankok rájuk, éven túl is mindössze 1,1 százalékot. Láss csodát: az éven belül lekötött euróbetétek átlagkamata immár magasabb volt (0,73 százalék) mint a forintbetéteké. Éven túl 0,61 százalék volt az átlagkamatuk.

A lakosság betétállománya az alacsony kamatok ellenére 6,5 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A kamatok további csökkenésének hatására viszont a lekötés nélküli betétek aránya egy év alatt 52,5 százalékról 62 százalék fölé emelkedett.