Itt vannak a friss reakciók az MNB bejelentésére: esély sincs a növekedésre?

Hogy változtatott az MNB a kilátásokon? A jegybank szignifikáns módon felülvizsgálta a növekedési várakozásait, de egyelőre nem prognosztizálnak visszaesést a 2020-as évre - kezdi Georgi Deyanov, a Morgan Stanley londonielemzője. Az MNB várakozása szerint az éves növekedés idén 2,5 százalék lehet az előzetesen prognosztizált 3,7 százalék helyett, jövőre pedig 4,4 százalékkal nőhet a GDP. Bár mi is úgy gondoljuk, hogy a GDP a 2021-es évben visszapattan, szerintünk azonban az idei évben azonban 5 százalékkal fog zsugorodni a magyar gazdaság az európai aktivitás erőteljes visszaesés miatt. Az MNB szerint az infláció március elején visszatér a tolaranciasávba, és a következő hónapokban nem is lépi át a 3 százalékot, így várakozásaik szerint az éves infláció 2,7 százalék lehet. A maginfláció 3,3 százaléklehet az idei évben, jövőre pedig 3 szzalékra csökkenhet a jegybank szerint.

Mi változott a monetáris politika frontján? Mivel a magyar kormány az év végéig felfüggesztette a a vállalatok és a háztartások hiteltörlesztési kötelezettségét, a bankoknak valószínűleg jelentős összegű finanszírozásra lesz szükségük a bevételkiesések miatt. Hozzá kell tenni, hogy a magyar bankrendszert eddig strukturális likviditástöbblet jellemezte, amit a jegybank a bankközi kamatlábakra gyakorolt hatásával tudott menedzselni. A koronavírus által kiváltott likviditási sokk vélhetően jelentős likviditásigényt okoz majd a magyar bankrendszerben, a jegybank ezért olyan eszközöket mutatott be tegnap, amellyel korlátlan összegben tudja kielégíteni a keresletüket.

A rövid lejáratú hitelezés újraélesztése: az MNB rövid távú likviditást biztosít a kereskedelmi bankoknak az egynapos hitelezéssel, amelynek összege függ a bank által biztosított fedezettől. Fontos tudni, hogy a jegybank immár a vállalati hiteleket is elfogadja fedezetként, így a teljes fedezet összege 9600 milliárd forint. Az egynapos hitelezés mellett az egyhetes hitelezést is elindítja a magyar jegybank, amelyet az MNB minden szerdán meghirdet majd, és a piaci fejlemények valamint a bank igényei alapján hoz majd döntést a hitelezésről. Megjegyzendő, hogy utoljára 2017-ben élt a jegybank ezzel az eszközzel. Mindkét rövid hitelkonstrukció a jegybanki alapkamaton lesz majd elérhető.

Az alapkamattal felvehető felső korlát nélküli hitelkeret: az MNB új, fix kamatozású, 3, 6 és 12 hónapos, valamint három és öt éves futamidejű fedezett hitelkonstrukciók bevezetéséről döntött. A hitelkeret felső korlát nélkül rendelkezésre áll. A jegybank a tender során fogja meghatározni a konstrukció kamatát, ami azonban nem lehet kisebb, mint a tender idején aktuális alapkamat. Bár a jegybank korlátlan felső határt jelentett be, fenntartja a jogot magának arra, hogy az egyes tendereket csak meghatározott összegű ajánlatokat fogadjon el, hogy hatékonyan tudja menedzselni a likviditást.

További intézkedések: a fenti intézkedések mellett a jegybank a kötelező tartalékráta szabályának felfüggesztésével mentesítette a bankokat a tartalékképzési kötelezettség alól. Ez az intézkedés azonnali mintegy 250 milliárd forintnyi forrást szabadít fel.

Mit jelent ez a monetáris politika szempontjából? Az MNB közleményében megemlíti, hogy fontolóra veszi a jelzálogkövetény-vásárlási programjának újraindítását, a bankok túlzott likviditásából a hirtelen likviditáshiányba való átmenet miatt viszont a jegybank olyan lépéseket hozott meg, amely ismét értelmet ad az alapkamatnak. Ha az MNB tovább akarja csökkenteni a bankok finanszírozásának költségét, akkor a kamatcsökkentés is szóba kerülhet. Az FX swapokról nem esik szó a közleményben, de mivel a rövid - és hosszú távú hitelekkel a bankok elegendő forint alapú finanszírozáshoz jutnak, az FX swapok szerepe csökkenhet a jövőben.

Nyeste Orsolya, Erste Bank

Az MNB Monetáris Tanácsa érintetlenül hagyta az O/N betéti és a hitelkamatlábat -0,05 és 0,9 százalékon, és az alapkamat sem változott, maradt 0,9 százalék. A döntés összhangban állt a széles körű piaci konszenzussal. A kiszorítandó likviditás szintén változatlanul 300-500 milliárd forint maradt a következő negyedévre. Nyilatkozatában a Tanács határozottan kiemelte a koronavírus negatív gazdasági hatásait. Hogy fokozza a monetáris politika hatékonyságát, a Monetáris Tanács további likviditásbővítő intézkedésekről döntött. Új, fix kamatozású fedezett hitelt jelentettek be 3, 6 és 12 hónapos, valamint 3 és 5 éves futamidővel. Az MNB korlátlan mennyiségű fix hitelt biztosít a bankok számára.

A bankoknak nem kell eleget tenniük tartalékképzési kötelezettségüknek, amíg a jegybank máshogy nem dönt. A makrogazdasági előrejelzését a jegybank módosította, az idei évre 2-3 százalékos GDP-növekedést várnak. A viszonylag optimista előrejelzés azzal számol, hogy egy V-alakú visszapattanást láthatunk, méghozzá rövid időn belül. Nagy Márton alelnök véleménye szerint a lakossági és vállalati hiteltörlesztési moratórium segíthet fenntartani a lakossági fogyasztást. 2021-ben a gazdaság 4,4-4,8 százalékkal fog növekedni az MNB előrejelzése szerint. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy a várható gyors felpattanáshoz jelentősebb fiskális fellépésre lesz szükség. Az infláció vonatkozásában az MNB idén átlagosan 2,6-2,8 százalékos emelkedést vár - főleg az alacsony olajárak miatt - és 3,4-3,5 százalékot a 2021-re.

Liam Peach, Capital Economics, London

A magyar központi bank számos intézkedést hozott a bankrendszer likviditásának növelésére a Monetáris Tanács ülésén. A gazdasági hatások azonban sokkal károsabbak lehetnek, mint ahogy a döntéshozók azt most gondolják, ami arra enged következtetni, hogy további monetáris lazítások várhatóak. Azt a döntést, hogy a Magyar Nemzeti Bank az egynapos betéti rátát (-0,05%) változatlanul hagyta, a Thomson Reuters által megkérdezett elemzők - köztük mi is - valószínűnek láttuk. A tegnapi ülés lényegi pontjai így az azutáni tájékoztatóban bejelentett nem konvcencionális intézkedések voltak. Az MNB korábban azt kommunikálta, hogy "millió eszköze" áll rendelkezésre a lazításhoz, tegnap pedig ezekből csak néhányat mutattak be.

A koronavírus hatásainak enyhítésére és a bankrendszer likviditásának biztosítására a központi bank napi szinten folytatja az egyhetes likviditás biztosító FX tenderek lebonyolítását további intézkedés meghozataláig. Az MNB március 17-án tette mindennapossá a devizacsere ügyleteket, amelynak állománya így több mint 250 milliárd forinttal 2200 milliárdra nőtt. A swapügyletek állományának növelésével az MNB elérheti, hogy a bankközi kamatlábak alacsonyak maradjanak.