Hitelrobbanás Magyarországon: rég akartak ennyire eladósodni az emberek, önként sétálnak a csapdába?

A Magyar Nemzeti Bank 2025 szeptemberében készített negyedéves lakossági megtakarítási felmérése 1300 háztartás bevonásával zajlott. A kutatás 1000 fő 18-65 éves, valamint 300 fő 66-80 éves főkeresővel rendelkező háztartást vizsgált online kérdőíves módszerrel, amely régió, településtípus, valamint a főkereső demográfiai jellemzői szerint reprezentatív mintát biztosított.

A felmérés eredményei szerint a háztartások saját anyagi helyzetükre vonatkozó várakozásai tovább javultak. Különösen a nyugdíjas korosztályban csökkent jelentősen a pesszimisták aránya, ami már harmadik negyedéve tartó tendencia. A munkaképes korú lakosság körében kisebb mértékű, de szintén pozitív irányú változás figyelhető meg.

Az inflációs várakozások fokozatosan mérséklődnek, egyre többen számítanak a korábbinál alacsonyabb áremelkedésre, és csökken az extrém magas inflációt jósolók aránya. Ennek ellenére a lakosság még mindig jelentős drágulást feltételez: a két évre előretekintő medián érték 7,5 százalék, ami számottevően meghaladja az elemzői prognózisokat.

A válaszadók árfolyam-várakozásai követték a forint erősödését. Egy évre előretekintve a medián érték alapján 392 forintos euróárfolyamra számítanak, szemben a júniusban mért 403 forinttal.

A munkaképes korú háztartások körében jelentősen nőtt a jelzáloghitel-felvételi szándék – vélhetően az Otthon Start hitelprogram hatására. 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas a jelzáloghitelt felvenni tervezők aránya. Emellett a Babaváró hitel iránti érdeklődés is fokozódott, miközben a fogyasztási hitelek népszerűsége csökkent.

Az állampapír-visszaváltást tervezők aránya érdemben csökkent az előző negyedévhez képest. Ebben jelentős szerepet játszhatott, hogy lezárult a Prémium Magyar Állampapír-sorozatok (PMÁP) átárazási időszaka, így a legnagyobb visszaváltási hullámok már végbementek. A jelenlegi felmérés szerint az állampapír-tulajdonosok mindössze 16 százaléka fontolgatja értékpapírjai egy részének eladását.

Az MNB számításai szerint a magyarok az első félévben felszabaduló közel 4000 milliárd forintnyi állampapír-kifizetésből 50 százalékot újra állampapírokban helyeztek el, míg befektetési alapokba és részvényekbe körülbelül 10 százalékot forgattak át.

A szeptemberi felmérés alapján a megtakarítást tervezők 45 százaléka kizárólag forintban tartaná pénzét. A megkérdezettek negyede megtakarításának kevesebb mint felét helyezné el külföldi devizában, míg hasonló arányban vannak azok, akik pénzük felét vagy annál nagyobb részét fektetnék devizás eszközökbe. A kutatás nem talált jelentős különbséget az egyes vagyoni rétegek devizabefektetési hajlandóságában.